– A növekedés egyik oka, hogy az emberi tevékenység egyre nagyobb hatással van az állatvilágra. A bekerülő, bajba került állatok egy része például alacsonyan repülő, az úton közlekedő járművekkel ütköző vagy üvegtáblának repülő madár – tájékoztatott Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. A másik ok, hogy egyre több állat választja az emberi települések környékét lakóhelyéül. Budapesten például simán lehet hóddal, padláson lakó vércsével találkozni. A természet így reagál az ember környezetátalakító tevékenységére: az állatok egy része az ember által átformált környezetben próbál boldogulni. Ha több állat él emberi településeken, az interakció is több.
A mentett állatok számának gyarapodása a társadalom érzékenységének megváltozására is utal. Egy fészekből kiesett vagy törött szárnyú madarat, telelésben megzavart denevérkolóniát egyre több ember – ha észreveszi – nem hagyja sorsára, hanem megpróbál segíteni neki, legalább úgy, hogy igyekszik eljuttatni olyan helyre, ahol szakszerűen tudnak róla gondoskodni. Hanga Zoltán szerint tehát van egy társadalmi igény is arra, hogy ha valaki talál egy törött szárnyú madarat, legyen olyan hely, ahová beviheti, ahol jó kezekben tudhatja. Aztán persze van olyan is, hogy a segítő szándék túlzó, volt már, aki azzal vitt be egy sünt, hogy az erdőben találta, és hát szegénynek senki nem viselte ott a gondját.
A vadállatmentésről szóló hírek is tudatosítják az emberekben, hogy létezik ez a probléma, de van rá segítség is. A társadalom érzékenysége – igen örvendetes módon – növekszik, és a segítő szándék is gyakori. Egyre ismertebbé válik, hogy vannak, akik ilyen tevékenységgel foglalkoznak.
Borítókép: Nemcsak a sünök járnak jól. A sikeres rehabilitáció végén ez a vörös vércse is a természetes élőhelyén kapott új esélyt (Fotó: Bagosi Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!