A fehértorkú guvat eredetileg Madagaszkárról származik, és az idők során számos szigetet meghódított, így eljutott a Seychelle-szigetekre is. Ezen hódítás részeként érkezett meg a világ második legnagyobb korallatolljára, Aldabrára. A többi szigeten megtelepedett példányok legtöbbje elpusztult vagy a ragadozók zsákmányává vált, egyedül az Aldabrán maradt fenn számottevő populáció. Mivel itt nem voltak természetes ellenségei, idővel képtelenné vált a repülésre. Az evolúció hatására a képesség elvesztésével új faj, az aldabrai fehértorkú guvat jött létre.
Az aldabrai fehértorkú guvat akkora, mint egy csirke. Foltos szürke színű a tollazata a hátán, rozsdásvörös a fején és a mellkasán, valamint fehér a torkán. Az egyetlen élő röpképtelen madár az Indiai-óceánon, köszönhetően a dodó – ez a különös formájú lény kizárólag Mauritiuson élt – ember okozta kihalásának.
Egy 2019-es tanulmány, amelyet a Zoological Journal of the Linnean Society folyóiratban publikáltak, megvizsgálta a madarak kövületeit, és bizonyítékot talált arra, hogy a röpképtelen guvatok a 136 ezer évvel ezelőtti elöntésig bizonyítottan éltek a szigeten. A cikk vezető szerzője, Julian Hume, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusának akkori nyilatkozata szerint ez az elöntés körülbelül 118 ezer évvel ezelőttig tartott és a röpképtelen madár kihalásához vezetett. Aztán valami figyelemre méltó történt.
Amikor az atoll újra felszínre került, a kiválóan repülő fehértorkú guvat újra megtelepedett ott, és megkezdte újabb evolúcióját, aminek eredményeként ismét röpképtelenné vált. A kutatók azt találták, hogy körülbelül százezer éve a madarak lábai robusztusabbak lettek. A tanulmány szerzői szerint ez azt jelzi, hogy a szigetlakó leszármazottak ismét elvesztették a repülési képességüket. Ezen tulajdonság elhagyása hasznosnak tűnik ebben a környezetben. Ezek a madarak a földre rakják tojásaikat, így az erős lábak, amelyekkel közvetlenül a kikelés után futhatnak, segíthetnek a túlélésben. – Ahogy nőnek, az utolsó dolog, ami fejlődik, a mellizmok és a szárnyizmok – mondta a Livescience.com-nak Julian Hume.
A repülési képesség ismételt elvesztésével az aldabrai fehértorkú guvat lényegében kétszer fejlődött ki – az úgynevezett iteratív evolúció segítségével támadt fel.
Erről a jelenségről akkor beszélünk, ha egy faj kihal, de aztán jön egy másik, amely ugyanazokat a tulajdonságokat fejleszti ki. Majdnem azonos lesz azzal, amelyik korábban elveszett. – Nem ismerünk másik esetet, amikor ugyanaz a madárfaj kétszer is repülésképtelenné vált volna
– mondta Julian Hume, aki szerint nem arról van szó, hogy két különböző faj telepedett meg és vált röpképtelenné. Ugyanaz az ősi madár járta be kétszer ugyanazt az utat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!