Különleges evolúció ismétlődött a korallszigeten

A nyúkméretű, repülésképtelen madár 136 ezer évvel ezelőtt egyszer már kipusztult, mert az otthonát jelentő korallszigetet ellepte az emelkedő óceán. A víz később leapadt, és a Kelet-Afrika partjai mentén fekvő szigetre visszatérő ősből az evolúciónak köszönhetően ismét kifejlődött a repülésképtelen utód.

2024. 02. 10. 12:00
Flightless aldabra
945663370 Fotó: Gilles MARTIN
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fehértorkú guvat eredetileg Madagaszkárról származik, és az idők során számos szigetet meghódított, így eljutott a Seychelle-szigetekre is. Ezen hódítás részeként érkezett meg a világ második legnagyobb korallatolljára, Aldabrára. A többi szigeten megtelepedett példányok legtöbbje elpusztult vagy a ragadozók zsákmányává vált, egyedül az Aldabrán maradt fenn számottevő populáció. Mivel itt nem voltak természetes ellenségei, idővel képtelenné vált a repülésre. Az evolúció hatására a képesség elvesztésével új faj, az aldabrai fehértorkú guvat jött létre.

Az aldabrai fehértorkú guvat akkora, mint egy csirke. Foltos szürke színű a tollazata a hátán, rozsdásvörös a fején és a mellkasán, valamint fehér a torkán. Az egyetlen élő röpképtelen madár az Indiai-óceánon, köszönhetően a dodó – ez a különös formájú lény kizárólag Mauritiuson élt – ember okozta kihalásának.

Egy 2019-es tanulmány, amelyet a Zoological Journal of the Linnean Society folyóiratban publikáltak, megvizsgálta a madarak kövületeit, és bizonyítékot talált arra, hogy a röpképtelen guvatok a 136 ezer évvel ezelőtti elöntésig bizonyítottan éltek a szigeten. A cikk vezető szerzője, Julian Hume, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusának akkori nyilatkozata szerint ez az elöntés körülbelül 118 ezer évvel ezelőttig tartott és a röpképtelen madár kihalásához vezetett. Aztán valami figyelemre méltó történt.

Amikor az atoll újra felszínre került, a kiválóan repülő fehértorkú guvat újra megtelepedett ott, és megkezdte újabb evolúcióját, aminek eredményeként ismét röpképtelenné vált. A kutatók azt találták, hogy körülbelül százezer éve a madarak lábai robusztusabbak lettek. A tanulmány szerzői szerint ez azt jelzi, hogy a szigetlakó leszármazottak ismét elvesztették a repülési képességüket. Ezen tulajdonság elhagyása hasznosnak tűnik ebben a környezetben. Ezek a madarak a földre rakják tojásaikat, így az erős lábak, amelyekkel közvetlenül a kikelés után futhatnak, segíthetnek a túlélésben. – Ahogy nőnek, az utolsó dolog, ami fejlődik, a mellizmok és a szárnyizmok – mondta a Live­science.com-nak Julian Hume.

A repülési képesség ismételt elvesztésével az aldabrai fehértorkú guvat lényegében kétszer fejlődött ki – az úgynevezett iteratív evolúció segítségével támadt fel.

Erről a jelenségről akkor beszélünk, ha egy faj kihal, de aztán jön egy másik, amely ugyanazokat a tulajdonságokat fejleszti ki. Majdnem azonos lesz azzal, amelyik korábban elveszett. – Nem ismerünk másik esetet, amikor ugyanaz a madárfaj kétszer is repülésképtelenné vált volna
– mondta Julian Hume, aki szerint nem arról van szó, hogy két különböző faj telepedett meg és vált röpképtelenné. Ugyanaz az ősi madár járta be kétszer ugyanazt az utat.

Borítókép: Ismételt evolúció. Az egyetlen élő röpképtelen madár az Indiai-óceánon (Fotó: Getty Images)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.