Egyre többen egyre több hasonlóságot látnak az 1970-es és a 2020-as évtizedek között. Adódik a kérdés: visszatérnek-e a ’70-es évek a mi évtizedünkben? A válasz röviden: nem, mert semmi sem ismétlődik azonosan a történelem során. Hosszabban pedig: igen, mert a világpolitika, a gazdaság és a pénz területén sok hasonlóság lehet a két évtized között. Az élet és a történelem kettős törvénye az ismétlés és a változtatás. Mindkettő egyszerre lehet érvényes az 50 évvel ezelőtti 1970-es és a mostani, 2020-as évekre.
Új korszak kezdődik
Az 1970-es évtized elején lezárult a második világháborút követő általános gazdasági fellendülés mintegy 25 éves korszaka. Ennek során – a kettős világrendszer keretei között – az ipari tömegtermelésre épülő nyugati gazdaságok folyamatosan képesek voltak fenntartani a magas növekedés, az alacsony infláció, a mérsékelt költségvetési hiányok, az alacsony államadósságok, a magas foglalkoztatás, a jóléti/szociális állam kiépítése, a biztonságos világkereskedelem és a pénzügyi rendszer kivételes feltételeit.
A 2020-as években is lezárul – már rögtön az elején egy brutálisan összetett egészségügyi, társadalmi és gazdasági válsággal – a korábbi, mintegy 25 éves időszak. Ez az új digitális technológia által fűtött növekedés korszaka volt, ami az internet forradalmával kezdődött 1996-ban.
A digitális forradalom egy sor más technológia terén is (energiaszektor, autóipar, AI, 3D, robotipar, pénzügyi rendszer) jelentős átalakulásokat indított el. Ezek révén – a válságok ellenére – folyamatosan nőtt a világgazdaság, alacsony maradt az infláció, magas a foglalkoztatás, kétmilliárd ázsiai fogyasztó lépett a világpiacra, korlátok közé szorították a költségvetési hiányokat és az államadósságokat. Új fizetőeszközök (euró, renminbi, kriptovaluták) és digitális technikák (de még nem digitális jegybanki pénzek) léptek a korábbi petrodollár helyére, miközben továbbra is világpénzként működött a dollár.
A 2020-as évtizedben ezeken a területeken is teljes fordulat várható. Visszatért és tartós marad az infláció, ezért emelkednek a jegybanki és banki kamatok. Tartósan magasan alakulnak a költségvetési hiányok és az államadósságok. A nagy jegybankok folyamatosan főszerepet vállalnak az államadósságok finanszírozásában. Megjelennek a digitális jegybanki pénzek. Mérsékelt lesz a GDP-növekedés, mert emelkednek az energiaárak, a nyersanyagárak, a beszállítói árak és a szállítási költségek. Romlik a beruházási környezet, és bizonytalanná válnak a finanszírozási feltételek. Veszélybe kerül a magas foglalkoztatás, és állandósulnak a társadalmi feszültségek.
