Kepes András bunkó volt, mi kérünk helyette elnézést

„Édes kis cicám”! – Vajon így szólunk egy nőhöz, hivatalos helyzetben, interjú közben?

Nem, egyáltalán nem. Ha jobboldaliak vagyunk, egy ilyen mondat után Mucsa község örök díszpolgárává avatnak és oda is száműznek, ám hogyha liberálisok vagyunk, akkor továbbra is a szalonok népe közé tartozhatunk, retorziók nélkül.

Ezt tette Kepes András Veiszer Alindával. Leédeskiscicámozta.

A magát hithű liberálisként meghatározó, a szerinte propagandisztikus TV2-t határozottan elítélő Kepes András egy ízben – éppen akkor, amikor a TV2 még szókimondóbb elítélésére biztatja őt a műsorvezető –, hirtelen más értelemben lett szókimondó. Lássuk csak!

– Mire mondtál nemet?

– Nem tudom, illik-e…

– Az igazsághoz hozzátartozik.

– Hát a TV2-től, Andy Vajnától kezdve másokig, nagyon komoly ajánlatoknak. Tudtam, hogy arra kellek, hogy hitelesítsek valamit, amit én nem akarok hitelesíteni.

– Mi a bajod vele?

– Mivel? A TV2-vel? Édes kicsi cicám, te ugratsz engem…

– Nem, csak azt akarom, hogy mondd ki, mi idegesít, ne csak utaljunk rá.

– Nézd, eleve egy olyan csatornára, ahol a híradó arról szól, amiről szól... De nekem már korábban is bajom volt a TV2-vel...

Most már legalább képi bizonyítéka van annak, amikor interjú közben valakiből előtör a tudatalatti alvilágból a havashenriki ősember. A kültelki, a proli macsó, merthogy azzal feddi meg Veiszer Alindát, hogy a következő mondatában „édes kicsi cicámként” fordul hozzá. Mert addig, amíg erre Veiszer Alinda nem adhatja azt a választ Kepes Andrásnak, hogy „édes pici kandúrom” – márpedig nem adta ezt a választ, hanem szó nélkül eltűrte a verbális atrocitást –, addig valami nincs rendben a liberálisok dominálta, velejéig hazug közélettel.

Ez az eset is azt bizonyítja, hogy csak a szájuk jár, szalonliberálisok, nem gondolják komolyan az elveiket, csak akkor, amikor másokat kell revolverezni velük.

Mérget vennék rá, hogyha egy jobboldali – s pártoktól függetlenül jobboldali – író, művész azt mondaná Veiszer Alindának, hogy „édes kicsi cicám, te ugratsz engem…”, akkor már több tíz tüntetést, több száz petíciót szerveztek volna ellene, és több ezer fenyegető levelétől hemzsegne az e-mailfiókja. A Femen aktivistái már pokolgépet szereltek volna a kocsija alá, miközben a Telex hetekig #metoozhatott volna.

Hogy ezt mind nem légből kapom, elég, hogyha felidézzük Ákos kálváriáját. Ő csak annyit tett, hogy az Echo TV ArcKép című műsorában beszélt a világnézetéről – tudjuk, hogy ez ballib körökben önmagában bűnnek számít, hisz nekünk ilyen nem lehet, s ha van is, tartsuk csak titokban. Ebben azt mondta, hogy a nő dolga: beteljesíteni a női princípiumot, valakihez tartozni, valakinek gyereket szülni, meg, hogy a férfinak és a nőnek nem kéne versenyezni a munkaerőpiacon.

Ám a különvéleményt nem tűri a liberális kánon, a multinacionális cégek pláne nem, a Telekom rögtön szerződést bontott vele, mert szerintük ilyet nem lehet mondani, így nem lehet beszélni a nőkről (a nagykoncertjét támogatták egyébként). Hetekig firtatták, felhánytorgatták Ákos mondatait, ebből élt akkoriban a balliberális sajtó, karaktergyilkossági kísérletet hajtottak végre ellene a véleménye miatt – ahogy az a derék balliberálisokhoz illik.

Képzeljük el, mit tettek volna, hogyha Ákos mondja ezt Veiszer Alindának interjú közben?

Kepes úgy érzi, hogy mindent megengedhet magának, ellene ugyanis nem tiltakoznak, vele nem bont szerződést a kiadója. Azt is elmondhatja a műsorban, hogy ja hát, a köreiben mindenki tudott Gothár Péter mocskos ügyeiről, de ez már csak ilyen, minden nagy művész sáros (kivéve, hogyha jobboldali).

– Ha rajtam múlott volna, én nem tagadtam volna meg tőle azt a lehetőséget, hogy továbbra is rendezzen, elég megalázó volt neki, hogy ez kiderült. De ez nem befolyásolja az, hogy ő milyen műveket csinál. […] A világ művészetében nagyon kevés olyan alkotó volt, aki így vagy úgy ne lett volna sáros.

Kepes szerint a megoldás az lett volna, hogy az esélyt kapja meg, ne kívülállók ítélkezzenek róla, hanem a társulat. És „ha a társulat azt mondja, hogy ezzel az emberrel nem szeretnék együtt dolgozni, mert nem úgy viselkedett, akkor ne kapja meg a munkát.”

Mindennek az a szépséghibája, hogy az egész zaklatásos sztorit, a #metoo-t a liberális világ indította el, a saját szennyesüket teregették ki, itthon is próbáltak karaktergyilkosságokat végrehajtani, csak a saját sarukkal nem akartak foglalkozni, mert az a talpdíszük.

Szóval szögezzünk le valamit: Ákos nem volt bunkó vagy lefitymáló, csak a véleményét mondta el. Kepes viszont az volt, és éppen ezért jobboldali férfiakként Veiszer Alinda helyett is kikérjük magunknak ezt a hangnemet, hisz nőkkel nem lehet ilyen lekezelően beszélni. Hisszük azt, hogy a lovagiasság még ér valamit ebben a lovagiatlan, szivárványos világban, és ha egy nővel ilyen leereszkedően beszélnek, akkor kötelességünk kiállni érte.

Mivel Kepes Gothár nőügyeiről szavazást akart volna tartatni a Katona József Színházban, vajon merné-e vállalni, hogy azt a szavazást is kiírják a nézők körében, hogy ki micsoda volt ebben a beszélgetésben:

1. Veiszer Alinda volt Kepes András édes kicsi cicája.

2. Kepes András volt Veiszer Alinda édes pici kandúrja

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

Borítóképen Kepes Andás. Fotó: Zalai Hírlap / Pezzetta Umberto.