„Antall József alig fél évvel beiktatása után élete legnehezebb próbatételével találja szemben magát. Taxisok tüntetnek az Országháznál a drasztikus benzináremelés ellen. A demokráciából hamar kiábrándulva blokád alá vonják a várost, majd hamarosan az egész országot. Az ellenzék melléjük áll és forradalomra buzdít. A köztársasági elnök, a sajtó, a közhangulat velük szimpatizál, a karhatalom pedig magára hagyja a népszerűtlen intézkedések miatt népszerűtlen kormányt. Antall József, az egykori ’56-os forradalmár hirtelen a barikád másik oldalán találja magát. Magára maradtan, frissen műtve, egy kórteremben” - olvasható a film ajánlójában.

A történelmi tényekkel sokan tisztában vannak és lehetnek. Hiszen megmaradtak a híradások, képi tudósítások az eseményekről és a méltán híres kórházi, miniszterelnöki interjú is. 

Azonban a Blokád bevezet minket egy kicsit a rendszerváltás kulisszái mögé is. Hitelesek a párbeszédek, hitelesek a szereplők. A film két idősíkban játszódik, mert Antall a kórházi ágyán többször visszaemlékszik fiatalkorára, a volt osztályára és az 1956-os eseményekre. Tulajdonképpen a filmen végigvonul, időnként bizonyos pontokon előtérbe mozogva Antall József és a köztársasági elnök Göncz Árpád kapcsolata. Azonban amíg Antall végig a megoldást keresi, addig Göncz a probléma gerjesztésére törekszik. A film nagyszerűen mutatja be Gönczöt, amint az egykori pártja, az SZDSZ dróton rángatja. Árpi bácsi pedig, ahogy saját magát hívja, nem törődik semmi mással, csak az olcsó népszerűség hajhászásával, illetve azzal, hogy minden korábbi egyezséget felrúgva asszisztáljon a kormány bukásához, hogy a liberális SZDSZ-t hatalomra segítse.

Bizony, Árpi bácsiról most már végleg lehullott a lepel, mindenkinek látnia kell, milyen is volt valójában. Sokan a baloldalról olyan kritikával illetik a Blokád című filmet, hogy Antall személyét megemeli, Göncz alakját pedig túlzottan negatívan jeleníti meg. Azonban ezen a filmkészítők nem tudtak változtatni, mert – némi szarkazmussal fogalmazva – nem sci-fit forgattak, hanem egy hiteles történelmi eseményeken alapuló történelmi krimit, amelynek a szereplői is hitelesen lettek ábrázolva. 

A Blokád forgatókönyvét a zseniális Köbli Norbert írta, rendezője Tősér Ádám volt. A szereplők kiválasztása nagyon jól sikerült, a film főszerepeit Seress Zoltán és ifj. Vidnyánszky Attila mellett Gáspár Tibor, Végh Zsolt és Tóth Ildikó alakítja. Magyarország a Blokád című filmet nevezte a 95. Oscar-versenyben a nemzetközi film kategóriában. 

Hiszen Felhévizynek, aki végigélte ezeket a történelmi eseményeket, és nagyon sok dolgot olvasott már a témában, még így is tartogatott számos érdekességet. 

– Ráadásul helyre tesz sok mindent és sok mindenkit, főként Göncz Árpádot, de például Pető Iván és Hankiss Elemér is a helyére kerül. De, ami a legfontosabb, Antall József személye végre méltó és hiteles módon lett bemutatva, amire talán a legszebb példa az őt megrázó hitelességgel alakító Seress Zoltán róla alkotott véleménye: „Amit korábban puhaságnak véltem, az valójában kősziklaság, mélyen gyökerező, tiszta, konzervatív világnézet” - gondolta meghatottan magában Felhévizy. Majd gyalog indult el a moziból hazafelé, gondolkozni akart, hiszen csodálatos filmélményt kellett feldolgoznia.

Borítókép: Göncz Árpi bácsi (Gáspár Tibor) a parlament lépcsőjén köszönti a tüntetőket (Forrás: Intercom – jelenetfotó)

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!