Természetesen a kultúrpolitika is szóba került, amellyel kapcsolatban Őze a következőt mondta:
„[…] fontosnak tartom, hogy az állam nem vonult ki a kultúrából, a támogatásából, tisztán a piacra, a magánmecenatúrára bízva mindent. Ez például Olaszországban megtörtént, jelentős károkat okozva.”
A haladár, liberális megmondóemberek már ekkor a fejükhöz kaphattak, de ez nem volt elég, a színész, igazgató az aktuálpolitika színpadra viteléről is kőkemény véleményt fogalmazott meg:
[…] nem azt akarom mondani, hogy baj, ha egy darab politizál. Ha Shakespeare királydrámáit megnézzük, egytől egyig ezt teszik, amikor többek közt a hatalmat, a hatalom jellegzetességeit, piszkosságát és kegyetlenségét ábrázolják. A színpadra tett aktuálpolitikával van a gond, mert az mindenkit, színészt, nézőt egyaránt leránt a sáros-mocskos földre. Ezért nálam a direkt politika tabu, színészként, rendezőként nem vállalok ilyen feladatot, a dunaújvárosi színház igazgatójaként meg pláne soha nem engednék be ilyen típusú drámát, előadást. […]
Lám, lám, így is lehet.
Az egész beszélgetés izgalmas és nem csak a színházkedvelőknek. Az Őze Áronnal készült beszélgetést itt olvashatják el.
Borítókép: Őze Áron (Fotó: Szabolcs László)
…
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!