Történelmi kávéház a Nyergestetőn

Az árak annyira kedvezőek, hogy az anyaországi szemmel szinte értelmezhetetlen.

A Nyergestető hősies védőinek tiszteletére felállított emlékmű és a vele szemben fekvő dombon kialakított kopjafaerdő a Kárpát-medence legszívbemarkolóbb történelmi helyszíneinek egyike, a kollektív nemzeti emlékezet létezésének bizonyítéka. Itt mindig van friss virág, akárcsak a Madarasi-Hargita Turul-szobra előtt vagy Tamási Áron farkaslaki síremlékén.

A 878 méter magas hágó választja el a csíki és a háromszéki medencét.

A rendszerváltás óta az 1897-ben felállított emlékmű a március 15-i ünnepségek egyik kiemelt helyszíne.

 A történelmi hátteret illetően adjuk át a szót Orbán Balázsnak, „A Székelyföld leírása” című monumentális munka szerzőjének: „A Nyerges ugyan nem szoros, hanem hegyvonal; de oly hegyhát, mely teljesen uralogja a Kászon felől oda vezető szük völgyet és a Nyerges keleti oldalán felvonuló egyedül lehetséges utat. Csekély ide helyezett erő hadseregeket tudna feltartóztatni.  S hogy a Nyerges hadtani fontosságát többször használták fel, arra történelmünkben több adatot találhatunk; – mert itt verték szét 1550-ben a székelyek Kemény János vezetése alatt István moldovai vajda öcscsének seregét, ki a Martinuzzi és Petrovits összekoczczanása előidézte zavarokban a porta által küldetett Erdély feldulására.  Itt állottak meg a csíkiak 1660-ban, midőn a Háromszéket neroi kegyetlenséggel duló Barcsai Gábor közelge, Csíkot hasonló sorsra juttatni; (…) És itt állott 1849-ki aug. 1-jén Tuzson János honvédezredes. (…) Miután Kászon-Ujfaluból a felnyomuló oroszok és az azok után jövő Calm-Gallas elől egy heves csata után visszavonulni volt kénytelen; (júl. 31-én) a Nyergestetőn állitá fel fedett helyzetben ágyuit s elszánt honvédeit.

A mit sem sejtő oroszok minden elővigyázat nélkül tömegesen nyomultak fel a meredeken emelkedő országuton, Tuzson bevárta lőtávolságra, s akkor kartács- tüzzel sepreté őket le. 

Sokszor kisértének az oroszok elszánt, kétségbeesett rohamot, de az oroszlánként harczoló honvédek és a halált osztó ágyuk mindig visszaterelték.

Végre találkozott egy kászoni oláh, ki a kozákokat mellékösvényeken bevezeté Szent-Márton felé Csíkba, s igy a nyergesi hadállás megkerülve, hátulról lévén fenyegetve, Tuzson kénytelen volt az eltiprott szabadság ezen utolsó győzelme után feladni hadállását, s a tusnádi szorosból elvonuló Gál Sándorral csatlakozva, a Mitácson átcsapni. (Természetesen meghagytam az eredeti helyesírást. Továbbiakat ide kattintva olvashatunk a Nyergestetőről és környezetéről Orbán Balázstól.)

A magyar thermopülai csataként emlegetett ütközet hősei előtt a Historica zenekar is tisztelgett.

S ha már a művészetnél tartunk, hadd illesszük ide az egyik legnagyobb erdélyi költő, Kányádi Sándor 1965-ben írott versét is.

Nyergestető

A néhai jó öreg Gaál Mózesre, / gyermekkorom regélőjére is emlékezve / “Csíkországban, hol az erdők /zöldebbek talán, mint máshol,/
ahol ezüst hangú rigók / énekelnek a nagy fákon, /s hol a fenyők olyan mélyen / kapaszkodnak a vén földbe,/ kitépni vihar sem tudja / másképpen, csak kettétörve, / van ott a sok nagy hegy között / egy szelíden, szépen hajló, / mint egy nyereg, kit viselne / mesebeli óriás ló. / Úgy is hívják: Nyergestető; / egyik kengyelvasa: Kászon, / a másik meg, az innenső, / itt csillogna Csíkkozmáson. / Nemcsak szép, de híres hely is, / fönn a tetőn a nyeregben /ott zöldellnek a fenyőfák / egész Csíkban a legszebben, / ott eresztik legmélyebbre /gyökerüket a vén törzsek, / nem mozdulnak a viharban, / inkább szálig kettétörnek. / Évszázados az az erdő, / áll azóta rendületlen, / szabadságharcosok vére / lüktet lenn a gyökerekben, / mert temető ez az erdő, / és kopjafa minden szál fa, / itt esett el Gál Sándornak / száznál is több katonája. / Véres harc volt, a patak is / vértől áradt azon reggel. / Támadt a cár és a császár / hatalmas nagy hadsereggel. / De a védők nem rettentek / alig voltak, ha kétszázan -, / álltak, mint a fenyők, a harc / rettentő vad viharában. / Végül csellel, árulással / délre körülvették őket, / meg nem adta magát székely, / mint a szálfák, kettétörtek. / Elámult az ellenség is / ekkora bátorság láttán, / zászlót hajtva temette el / a hősöket a hegy hátán. / Úgy haltak meg a székelyek, / 
mind egy szálig, olyan bátran, / mint az a görög háromszáz / Termopüle szorosában. / Nem tud róluk a nagyvilág, / hőstettükről nem beszélnek, / hírük nem őrzi legenda, / dicsőítő harci ének, / csak a sírjukon nőtt fenyők, /
fönn a tetőn, a nyeregben, / s azért zöldell az az erdő / egész Csíkban a legszebben.

Egy történelmi kávéházat integráló menedékház is működik néhány lépésnyire az emlékműtől, mely többek között magyar borokkal, olasz kávéval, egyszerűbb ételekkel s nem kevés szellemi táplálékkal várja a betérőt.

Ahogy ereszkedünk le a panzió udvarában a kávézó bejáratához, balról fémtáblák kísérik utunkat, ha megállunk, a székely hősök, Gál Sándor, Gábor Áron, Tuzson János életrajzában s a történelmi hátteret tömören összefoglaló ismertetőben merülhetünk el s kerülhetünk közelebb az 1849-ben történtekhez.

A beltér helyszínhez méltó. Megcsodálhatjuk Gábor Áron rézágyújának kiállított miniatűr másolatát, Petőfi Sándor mellszobrát s első világháborús díszített ágyútöltényhüvelyeket.

A falon impozáns dekoráció, régi szuronyok, kardok, pisztolyok, Kossuth Lajos portrékkal ékesített családfája, első világháborús katonai emléklap, Hajnik Pál és Irányi Dániel Buda visszavételéről szóló kiáltványa, a történelmi Magyarország térképe, XIX. századi berámázott metszetek az aradi vértanúkról és az 1848-as forradalomról. A jól szerkesztett, adatgazdag, informatív honlapról megtudhatjuk, hogy a kiállított tárgyak Szanka József szegedi csatatérkutató és magángyűjtő forradalmi gyűjteményének részét képezik. A teraszról a kilátás festői.

Levesműfajban csak parasztcsorbát kínálnak, mely a pacalleves mellett a leggyakoribb, legnépszerűbb csorbaféle Erdélyben. Vélhető, hogy a Kárpátokon túli román tartományokban is, de Bukarestet leszámítva arrafele csak gyermekkoromban jártam, egy-egy jászvásári vagy galaci vasúti átszállás erejéig, így nincsenek első kézből való információim. A parasztcsorbát kihagytam, inkább padlizsánkrémet ettem volna első fogásként, de azzal épp nem tudtak szolgálni, így a frissensültek közül válogattam.

Az általam rendelt ételeken kívül kínálnak még hagyományos reggeliket, filézett csirkecombot, grillezett csülökszeletet, cérnakolbászt, különféle köreteket, salátákat és palacsintát.

Nem kétséges, elférne még az étlapon néhány helyi étel, mondjuk tárkonyos pityókaleves, kukoricadarába forgatott pisztráng, csomboros töltött káposzta és/vagy báránytokány.

A visszafogottan fűszerezett sertéstarját szépen sütötték, nem szárították ki, a miccs kívül szép pörzses, belül szaftos, a rántott gomba – mint egyébként minden más fogás – frissen készült, élvezhető. A sült paprikasaláta késztermék, a tartárt készen vett majonézből helyben keverték ki, a rántott sajt és a krumpli jobbacska mirelitáru. A kenyér házi jellegű pityókás, sajnos nem a legfrissebb. Örömmel láttam, hogy tartanak Gedeon mustot, abból készítettem fröccsöt Hargita Gyöngye ásványvízzel az ebédemhez.

Az árak annyira kedvezőek, hogy az anyaországi szemmel szinte értelmezhetetlen. S itt már nem a tíz-húsz évvel ezelőtti általános jelenségről van szó, amikor egy debreceni, szegedi vagy budapesti ebéd árából kétszer-háromszor meg lehetett vacsorázni Erdélyben. Ma az erdélyi vendéglátóegységek díjszabása nagyjából megegyezik a belső-magyarországival, Kolozsvár és Temesvár belvárosának árviszonyai vetekednek a budapestiekkel, nemritkán „győznek” is.

Egy miccs, amiből a legtöbben csak kettőt esznek, a nagyétkűek hármat, négyet, netán ötöt, négy lejbe kerül, ami 320 forintnak felel meg, az előételnek adott két kisebb, háromszög alakú rántott sajt átszámolva 800, a sertésflekken darabja 1000 forint.

Az italokat is baráti áron mérik. A fél liter must 800, a százszázalékos bioalmalé kétdecije 320, a tömények deciára (100 ml, nem elírás) 500 és 1200 forint között mozog. Kaphatók többek között nyárádmenti, kiváló minőségű Csípán pálinkák is. Tartanak Tiltott Csíki sört, a borok között megtaláljuk a Gedeon-pince több borát. Borokat kimérve nem adnak, de a 2400 forintnak megfelelő palackárból otthon legfeljebb 2-3 deci bort kaphatunk egy étteremben.

A kiszolgálás kedves, mosolygós, szívélyes. Egy vendéglátóegység értékelésénél kulcskérdés, hogy mennyire felel meg annak a szintnek, amit sugall az ételválaszték. Vannak éttermek, melyek étlapja kulináris izgalmat ígér, s azt tapasztaljuk, hogy leverik a maguk által túl magasra állított lécet. Ennél úgy vélem szerencsésebb a Nyerges menedékház esete. Ők keveset ígérnek, de azt hozzák az elvárhatósági szinten belül.

Nyerges Történelmi Kávéház

Csíkkozmás, Nyergestető 1-es szám

Telefonszám: + 40 266 706 168

E-mai-cím: [email protected]

Borítókép: Egy történelmi kávéházat integráló menedékház a Nyergestetőn (Fotó: A szerző felvétele)