Ahogyan egy-egy ország vagy vidék konyhája illatairól, ízéről, felhasznált alapanyagairól nagy biztonsággal felismerhető, ugyanúgy árulkodnak a borok is származási helyükről. Értő íny hamar fel tudja mérni, hogy az éppen poharába kerülő bor hűvös északi vagy éppen meleg déli vidékről származik-e. Sík- vagy hegyvidéki bor van-e a pohárban, a sokszor felismerhető szőlőfajták íze és a technológia pedig a bort készítő országról vagy tájról árulkodhat. A bor tehát – hacsak nem valamilyen nagy területről összevásárolt és egalizált borról van szó – magán hordozza az őt termő táj géniuszát és a termelő ember keze nyomát. A politikai határoknak ebben az összefüggésnek igazából semmiféle szerepe nincsen.
A világ jó szőlőtermő helyei több évszázad, esetenként több évezred alatt alakultak ki. A tradíció szentesíti azt, hogy milyen helyeken érdemes és gazdasági értelemben is értékelhető jó minőségű és értelmezhető mennyiségű bort készíteni.
A borvidékekhez általában azokat a területeket sorolják, amelyeknek éghajlati és talajadottságai szőlőtermesztésre kiválóan alkalmasak, fejlett szőlőművelésük van és jellegzetes bort teremnek.
Borvidékeket, jó bortermő tájakat Magyarországon már a XVIII. századi feljegyzésekben emlegetnek. Az első borvidékbeosztás a XIX. század elején, 1833-ban készült el. Schams Ferenc munkája volt ez is, mint oly sok minden a szőlő és bor körül. Schams 14 borvidékről beszélt ugyan, de ez akkor még nem jelentett jogi beosztást vagy eredetvédelmet. Újabb statisztikai felmérés alapján 1880-ban Keleti Károly határozta meg újból a borvidékeket. Ez a beosztás általában közigazgatási területhatárokkal egybeesően jelölt ki a 33 borvidéket (amelyek rendszere egyébként különbözik Schamsétól), de nem különítette el egymástól a minőségi és a kevésbé jelentős bortermő területeket – bár a homoki szőlőkre bevezette a „kerti szőlők” kategóriát. A régi, trianoni békediktátum előtti Magyarország borvidékei számban megegyeztek a maival. Pontosan 22 borvidéket sorolt föl az 1897. évi 53 850. sz. rendelete 7. §-a. Apró részlet a rendeletből:
A borvidékek beosztása a következőképpen állapíttatik meg:
„1. Ruszt–Sopron–Pozsony-i borvidék”: magában foglalja Sopron, Pozsony, Moson, Vas és Nyitra vármegyék területét.
Ennek a valaha volt nagy hírű borvidéknek a soproni része ma is Magyarországhoz tartozik. Ruszt és a Fertő-vidék ma Ausztriában „Neusiedlersee”, „Neusiedlersee-Hügelland”, „Mittelburgenland” néven ugyancsak értékes borvidék. A vasi jó bortermő helyek Magyarországon maradt részei nem számítanak borvidéknek, legfeljebb jó bortermő helynek (pl. Vaskeresztes, Cák), Ausztriához csatolt részei „Südburgenland” néven szintén az egyik osztrák borvidéket alkotják.
Pozsony vármegye jó bortermő vidékei a Kis-Kárpátok délkeleti lejtőin terülnek el, ma Szlovákiához tartoznak. Fontosabb termelő központjai: Pozsony (Bratislava), Pozsonyrécse (Raca), Pozsonyszentgyörgy (Sv. Jur pri Bratislave), Limbach, Bazin (Pezinok), Modor (Modra). Szintén híres bort termelt valamikor az Erdőntúl (Zahorie) vidékén található Szakolcza (Skalica), amely borainak stílusa már inkább a dél-morva borvidékhez kapcsolható.
Nyitra vármegye fontosabb bortermelő helyei Nyitra (Nitra) város környékén, a Zobor-hegy és a Tribecs déli lejtőjén találhatók.
De ha kicsit tovább araszolunk kelet felé, Esztergommal szinte szemben találjuk a Muzslai hegy egyik ékességét. Chateau Belá remek hely, itt van közel a határhoz. Budapesttől 1 óra 15 perc alatt elérhető, remek kirándulóhelyeket kínálva a Duna mentén. Évek óta ad otthont a Danube Wine Challange nevű borversenynek, ami eredetileg a Duna országainak kínálatát volt hivatott elbírálni. Természetesen mivel Szlovákia van „otthon”, az ő boraik képezik a legnépesebb tábort, de mi, magyarok és Románia is szép számmal küldött idén is mintákat. De igazából nem a versenyről szeretnék bármiféle értékelést adni – hozzáteszem, Tokaj kapcsán azért lenne bőven mondanivalóm –, sokkal inkább a közös megjelenésről. Jobban mondva annak a hiányáról.
Sokat gondolkodtam már azon, hogy vajon miért működik az egyik és miért nem egy másik része az országnak. Az Esztergommal szemben fekvő Muzsla hegye vagy a Dél-Szlovákia néven ismert termőhelyek évek óta kiváló borokat kínálnak. Sok közülük nemzetközi porondon is igencsak megállja a helyét. A natúr borok kedvelőinek nem kell bemutatni Kasnyikék, Sütő Zsolt vagy éppen Mátyás András borait. De Bott Frigyes szintén kihagyhatatlan termelő, sokan ismerik a Világi birtok borait is.
Más-más úton ugyan de néhány év alatt komoly eredményeket értek el. Sok esetben az anyaországi termelők is tanulhatnak ezt-azt némelyik borásztól, van folyamatos kapcsolattartás, ismerjük, szeretjük vagy éppen kritizáljuk ezeket a borokat. Ami nem más, mint egy életszerű, józan együttműködés. A külpiacok felé történő közös nyitás ugyan nem történt meg, de ennek hátterében sokkal inkább a borkészítési filozófiákban megmutatkozó eltérések és nem szakmai irigység fedezhető fel. Mindkét oldal termelői sikeresek, innovatívok, igényesek és egyre jobbak.
Gondolom én, innen budai egyetlen szőlőtőkém alól. A közös megjelenés amúgy mindkét félnek jót tenne. Mi a tradíció, a szlovákiai borászok merész és határozott fellépésük óvó-védő hátterével kínálhatnák a Kárpát-medence egészére igencsak jellemző, egységes karakterű boraikat. Mert néhány kivételtől eltekintve a szőlőfajták, a feldolgozás módja, de a klíma és a terroir is rengeteg hasonlóságot, sőt azonosságot mutat. Amin persze semmi csodálnivaló nincs, hiszen a Kárpát-medence évezredek óta védett bölcsője a szőlőnek, bornak.
Bott Frigyes Kadarka 2021
Az alapanyag most már egy ideje részben egészfürtösen, részben bogyózva kezdi az életét. Gazdag gyümölcsössége magával ragadó. A cseresznye, ribizli és meggy kínálat szinte teljes egésze felsorakozik az illatban. Pikáns, fűszeres, mégis van benne egy szinte bájos visszafogottság. Spontán erjed, szűrés-derítés nélkül kerül palackba. Bornak is, kadarkának is nagyszerű.
Mátyás András Rajnai rizling 2017
Egyik kedvenc borom a pincészettől. Spontán erjesztett, 12 hónapig hordóban, seprőn érlelt bor. A palackozás után is két évet töltött még a palackban, „mindenmentesen”. Ma is élénk, lendületes, finom savakkal és leheletnyi maradékcukorral. Méz, őszibarack, rengeteg szőlő és nyomokban frissen sült kenyérhéj illata és íze érezhető benne.
Strekov 1075 Sütő Zsolt Prológ 2019
Tiszta zöld veltelini, több dűlő termése. Seprőn érlelt tétel ez is, szűretlenül palackozva. Spontán erjed és szépen érik. Kicsit melegebb tónusú, mint az osztrák egyszerűbb veltelinik zöme. Édeskésen fűszeres jegyeket érzünk benne, sok jó sav és remek egyensúly mellett.
