Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Szakmai nappal vette kezdetét csütörtökön a legjelentősebb erdélyi gasztro-fesztivál, az idén második alkalommal megrendezett Taste of Transylvania. A helyszínt ismét a Gyímesközéplokon, azon belül Borospatakán működő Gyímesi Skanzen biztosította, immár több színpaddal s a birtokhoz tartozó domb által nyújtott lehetőségeket is kihasználva.
A nulladiknak is becézett nyitónapon még nem üzemelt minden stand, a rendezvény talán legötletesebb újítása, a Fővárosból induló, e rovatban már említett gasztro-vonat még épp hogy csak elindult, utasai még nem sejthették, hogy a román vasutassztrájk miatt több órás késéssel fognak érkezni pénteken. A másnapi beszámolókból viszont megtudhattuk, hogy pazar volt a Gundel étterem séfje, Wolf András által jegyzett vacsora és fergeteges a hangulat a büfékocsiban, ahol Bíró Lajos és Nemesvölgyi Attila „bárosok” mellett Nagy Zoltán a Boutiq bár tulajdonosa koktélokkal is megörvendeztette meg a társaságot.
A fesztivált az ötletgazda-alapító Trucza Adorján, a Páva étterem tulajdonosa nyitotta meg, aki az erdélyi konyha nagy kanonizálóját, a nemzetközi tekintélyű Kövi Pált (1924–1998) idézte: „mindent úgy kell csinálni, mintha először csinálnánk s mintha utoljára”. Megtudhattuk, hogy az idei rendezvényt háromszor nagyobbra tervezték, amit az tett lehetővé, hogy a tavalyi után (mely, tegyem hozzá, fergeteges sikerű volt, és 1800 részvevőnek adott életre szóló élményt) több jeles séf is megkereste, s velük együtt álmodták meg a második felvonást.
A szinte teljes létszámban felvonuló tavalyi kiállítók (Páva, Gastrolab, Babka, Ikon, Il Panificio Basilico, Orka) mellett idén jelen van a fesztiválon Magyarország első Michelin-csillagos étterme, a Costes, a mára már legendásnak nevezhető Mák és Laurel, a sepsiszentgyörgyi Szikra, a budaörsi Rutin, a Gundel, a Pohner Ádám nevével fémjelzett mályinkai Iszkor. Erősödött a cukrászvonal is, kiállít idén a debreceni Jardin és a Gerbeaud is. A Vágó standnál több mint háromszáz éves receptek alapján készült ételeket kóstolhatnak az érdeklődők Szőcs Elődnek és Cseh Leventének köszönhetően, akik a Ferencesek főztje című szakácskönyv életre keltői közé tartoznak.
Külön sort képeznek a Füst útja néven azok a fesztiválon első ízben résztvevő műhelyek, melyek a BBQ és grill technológiát is beépítették a kínálatukba: a sepsiszentgyörgyi B The Hotel, a debreceni Grill Akadémia, s a +52 Event Hall.
A legfőbb támogató, a Pro Economica Alapítvány képviseletében Kozma Mónika ügyvezető igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, elmondta, hogy a fesztiválszervezőkkel való együttműködés alapja a közös stratégiai cél, felhelyezni Erdélyt a nemzetközi turisztikai térképre. Ennek pedig egyik fő eszköze a gasztronómia.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is köszöntötte az érdeklődőket, aki Maurer Oszkárt, a jeles délvidéki borászt idézte, miszerint nem lehet tudni, hogy minek nagyobb a felezési ideje, a plutóniumnak vagy a kommunizmusnak. Utóbbinak a kártételeit kell gasztronómiában is helyrehozni, amiben az ilyen rendezvényeknek nagy szerepük van. Rámutatott: Erdély predesztinált arra, hogy gasztronómiája, mely Kövi Pál szerint a kínai és a francia mellett a világ harmadik legizgalmasabb és legszínesebb konyhája, ismert és elismert legyen nemzetközi síkon. A politikus felidézte, hogy a forradalom idegen neve, a „revolutio” eredeti értelmében körforgást jelent, visszatérést a korábbi állapothoz, ami egy irányba mutat napjainknak a gyökerekhez való visszatérést hirdető gasztronómiai trendjével.
A szakmai nap különlegessége és célja volt, hogy találkozhassanak a helyi termelők és az éttermi szféra képviselői. Kóstolhattunk vaddisznó-pastramit a bárányvágóhidat és vadfeldolgozót működtető Berke cégtől, az átlagfogyasztó számára is élvezhető Luka chili-készítményeket, melyek a Scoville-skála alsó tartományaiba tartoznak, viszont ízre-állagra nem okoznak csalódást.
Végigkóstolhattuk a fesztivál filozófiájának megfelelően elsősorban helyi alapanyagokból hidegen sajtolt Gastromood-olajokat. Egytől egyig meggyőzőnek bizonyultak, kezdve a bevettnek mondható tökmag- és szőlőmagtól egészen dió-, lenmag- és mákolajig. De hoztak kiemelkedő szezámmagolajat is, mely a kíméletes technológiának köszönhetően sokkal inkább hozta az alapanyag jellegzetes ízét, mint a gasztronómiában megszokott távol-keleti variánsok.
A házigazdának mondható székelyudvarhelyi Páva étterem „Vinetta-bárja” már gőzerővel üzemelt, itt minden érdeklődő megtekinthette az anyaországot is meghódító padlizsánkrém készítésének fázisait. (A „vinetta” Erdélyben meghonosodott jövevényszó, a padlizsán, avagy fekete paradicsom, török paradicsom, tojásgyümölcs román neve, ha nem is pont így írva.) Faszénparázson sütötték szorgos asszonyok a mediterrán országokban s az egész Balkánon igen népszerű alapanyagot, mely a Kárpát-medencében is megterem. Majd lehámozták, lecsepegtették, apróra vagdalták, kikeverték s ízesítették. Majonézes és egyszerű, olajos változatot is kínáltak, nem annyira a vegán trendnek hódolva, hanem inkább azért, mert ez is egy olyan hitvita Erdélyben, mely családokat is keresztbe metsz, akárcsak az, hogy kell-e köret a pacalhoz vagy bors a kolbászba.
A padlizsánkrém mellé sült paprikát, levélsalátát, zöldségeket és friss pityókás kenyeret adtak. A Páva csapata remek káposztás, zöldséges, tejfeles kapros kecskegidalevessel és könnyed galuskával kísért, vörös áfonyával díszített marhapörkölttel is megörvendeztette a részvevőket.
A Páva mellett két kiállító étterem standja is üzemelt már a „nulladik napon”. Történesen mindkettő Michelin-tányéros, státusukat mindketten megőrizték 2023-ban is. A Thür Ádám séf által vezetett Ikon csapata ismét elhozta két másik izgalmas fogás mellett az alapító séf, Pataky Péter által kikísérletezett debreceni kolbászt, melynél jobbal a maga műfajában azóta sem találkoztam.
Végigkóstoltuk a tiszalöki Horgonyzó szortimentjét, kecsegéből főzött erőlevessel indítottunk, mely minden elemében kiemelkedőnek bizonyult: tökéletes állagú hal, roppanós zöldségek, könnyed üde, lé.
A már több ízben is kóstolt harcsatepertőt sem hagytuk ki, ezúttal is hozta remek formáját. A mangalicatarját „cinkével”, ismertebb nevén dödöllével, valamint szilvavariációkkal kísérték: kovászolt szilvával, hosszan, cukor nélkül főzött házi szilvalekvárral, helyi ringlóval és szilvachutney-val.
Ötletes kreatív fogás volt ez, szezonális, helyben is fellelhető alapanyagokból, a nap méltó zárómozzanata.
A nagyközönség számára is nyilvános pénteki nap élményeiről a következő részben szólok.
Borítókép: A helyszínt ismét a Gyimesközéplokon, azon belül Borospatakán működő Gyimesi Skanzen biztosította (A szerző felvétele)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.