Eddig is tudtuk, hogy nem könnyű a borosgazdák helyzete. Aki a mezőgazdaság bármely ágával foglalkozik, soha nem lehet biztos az égiek támogató jelenlétében. Amióta az ember alaposan belefeledkezett saját – sokszor ismeretlen hatásokkal járó – természetátalakító tevékenységébe, bizony a szőlőültetvények jókora veszélynek lettek kitéve. Ma már nyugodtan mondhatjuk, ez évről-évre ismétlődik, csak egyre gyakrabban, egyre hevesebben, egyre hektikusabban. Ahogy az elmúlt héten sem kímélte a jég a tokaji gazdákat, úgy nem kíméli a későtavaszi fagy vagy éppen az özönvíz-szerű esőzések sem.
Így nyár derekán a legnagyobb veszélyt a jég jelenti. Hogy mi a baj a jéggel? A jégeső meteorológiai jelenség, a zivatarokban kialakuló jégszemcsékről van szó, ami különféle méretben érkezik ide a talajszintre. Mérettől és szaporaságtól függően súlyos károkat okozhat a szőlőültetvényekben.
A jég felszakíthatja a szőlő héját, károsíthatja a leveleket és az egész tőkét is. Épp úgy, mint a rosszkor érkező fagy.
A gazdasági hatásokat gondolom nem kell ecsetelni, hiszen ezzel többnyire mindenki tisztában van.
A felmelegedő éghajlat hozzájárul a jégeső fokozott kialakulásához Európában és más bortermelő régiókban is. Ebben a jelenségben több tényező is szerepet játszik.
A hőmérséklet emelkedése mindenképpen felelőssé tehető elszaporodásukért. A melegebb hőmérséklet önmagában nagyobb és gyakoribb kialakulásukhoz vezethet. Ha a viharban a felfelé áramló légtömegek elég erősek a jég kialakulásához, nagyobb magasságban a melegebb hőmérséklet hatására a jégszemcsék megnőhetnek, mielőtt elérik a talajszintet. De az egyre növekvő energiafelhasználás is támogatja ezt a folyamatot.
A terméskiesés teljes mértéke csak a jégverés után néhány nappal válik nyilvánvalóvá, amikor a sérült virágzat vagy fürtök elkezdenek fonnyadni.
Bár a jégeső okozta kár szélsőségesnek tűnhet, ha a tőke nem pusztult, a növény képes más rügyekből újra életre kelni. Ez meglehetősen bizonytalan és az adott évjáraton már nem segít. A szőlő nem folyton termő gyümölcs, jó bor csak kiegyensúlyozott, évi egy termés esetén születhet meg.