Ritka jó élmény egy útikalauzzal vagy világhálós kutakodás eredményeképpen összeállított célpontlistával a kezünkben felfedezni a Kárpát-medence eladdig nem ismert szögleteit. Midőn nekiláttam e régió étteremkalauzát összeállítani, nem sokkal a Covid-korlátozások előtt, rá kellett döbbennem, hogy bizony sok a fehér folt nemcsak Kárpátalján, a Felvidéken, s a Dunántúlon, de még az Aradhoz és Temesvárhoz igen közel eső Délvidéken is. „Szerémség, Bánság, Bácska, a Duna legszebbik folyása, az ország éléskamrája, magyarok hazája” – hogy a Kárpátia zenekar örökbecsű dalát idézzem e táj vonatkozásában. Már csak azért is, mert minden alkalmat igyekszem megragadni arra, hogy jelezzem a semmiféle magyar történelmi gyökérzettel nem rendelkező „vajdaság” kifejezés mellőzésének szükségességét.
A Balaton-környéki élvonalbeli helyek feltérképezésében hatalmas segítséget jelentett a Magyar Konyha Balaton gasztro-kalauza. Nem egyszer életre szóló élményt nyújtó helyeket fedeztünk így fel. De az igazán felbecsülhetetlen élmény az, amikor olyan rejtett kincsekre bukkanunk, melyek nincsenek még rajta a képzeletbeli, vagy nagyon is tapintható gasztro-térképeken.
(Az appként is letölthető balatoni gasztrotérképet – gasztroterkepek.hu – nyomtatott formában is terjesztik, merem remélni, hogy nemcsak ötvenes-hatvanas-hetvenes években születettek örömére.)
Az idei négynapos balatoni gasztro-kalandozás során a legtöbb hely hozta az elvárt szintet, de akadt néhány eltérés mindkét irányban. Az indonéz konyha Balatonalmádiban működő képviselőjének, a Clips-nek rákos salátája és töltött padlizsánja nem volt rossz, de eléggé karakter nélkülinek bizonyult, ahhoz képest, amiket e műfajban kóstolhattunk Temesvártól Budapestig, meg főként azzal összevetve, amit ez a konyha tud vibrációban, komplexitásban, kulináris izgalomban.
S bizony a szintén Almádiban működő, idén nyitott La Vida is csalódást okozott, megkockáztatom, hogy ilyen gyenge tapas-bárban még nem jártam soha. A „gambas ajillo” az étlapfotóval ellentétben legegyszerűbb, legapróbb koktélrákból készült. Ízre nem volt rossz, de összességében csalódást keltett. Meglepett, hogy a fokhagyma nyersesnek bizonyult, alig hőkezelték.
