Most nem attól lesz jobb a foci, hogy majd valamikor, talán 2020 környékén kacsalábon forgó sportkomplexum áll a Puskás Ferenc Stadion környezetében, de nem is attól, hogy a válogatott 110. születésnapján egy-két széles mosoly társaságában kezet ráznak egymással a magyar futball nagy öregjei. Ezek mind részben megtartó erői a focinak, de a számok nem vezetnek félre senkit. 1986-ban szerepelt utoljára világeseményen a nemzeti tizenegy, és hogy erre 2014-ben lesz-e esélye, az pénteken Észtország, illetve kedden Törökország ellen kiderül. Sőt, ne is törődjünk még a keddi hirig-haraggal, mert ha – ne adj' Isten – csak döntetlent játszik Egervári Sándor csapata Tallinnban, négy nap még marad magyarázkodni, hogy lám, a csapatvezetés megmondta: négy pont kell a két meccsen, és kedden fogjuk megmutatni.
De azért a szavakba még egy kicsit kapaszkodjunk bele. Mit is mondott Egervári mester a vb-selejtezősorozat előtt? Annak lesz esélye Hollandia mögött a második hely megszerzésére, aki hazai pályán megtréfálja. Hát nekünk legfeljebb megnevettetni sikerült Hollandiát azzal, amit azon a meccsen a Puskásban nyújtottunk (1-4). És akkor most tényleg legyen elég ennyi a hungaropesszimizmusból meg a vagdalkozó károgásból, és vegyük számba, hogy a várt négy pontból mennyi esély van ma este hármat megszerezni a pont nélküli Észtország ellen!
Észtország 20 hellyel mögöttünk
A számok azt mondják, van nekünk egy FIFA-világranglistán 49. helyen álló magyar csapatunk és egy húsz hellyel hátrébb álló észtünk. Ezen az európai középszinten nem különbség, és viszonylag hasonló pályát ír le a két együttes szereplése, ha csak az utóbbi időszakot nézzük. Sőt, nekünk talán még több is a szégyellnivalónk. A 2012-es Eb-re (történelmük első tornájára) ugyanis az észtek majdnem kijutottak: a C csoportban úgy végeztek a második helyen (idegenben verve Szerbiát, Szlovéniát és Észak-Írországot), hogy belefért két vereség Olaszországtól és egy idegenbeli zakó a Feröer-szigeteken. Már fél Európa az Eb-n látta az észteket, amikor jött a talán legverhetőbb pótselejtezős ellenfél (Írország), amelybe kétszer is beletört a bicskájuk; a hazai 0-4 alkalmával Kassai Viktor kiállított két észtet is A mi selejtezős szereplésünkre emlékezhetünk, Hollandia nyomát bottal üthettük a selejtezőcsoportban, Svédországgal viszont sokáig versenyben voltunk a második helyért, amit végül nem sikerült megszerezni. Le kell írni, hogy Észtország csoportmásodik helyéhez a körbeverések miatt elég volt 16 pont, míg nekünk hasonló helyezéshez 19 sem volt elég.
