Mi mással, mint győzelemmel. Válogatottunk tagjai a pekingi olimpia balul sikerült csoportmeccsei után is erőt és hitet merítettek a tribünről feléjük áradó szeretetből és hitből, így diadalmaskodtak a románok felett a negyeddöntőben. A mostani keretben azonban jelen állapotában valószínűleg kisebb a potenciál, igaz ma „csak” a németeket kellene legyűrni valahogy. Ami természetesen nem lesz egyszerű. Klasszis beállósuk, Anja Althaus is ezt éreztette velem, hiszen érdeklődésemre nem is nyilatkozta, hanem már-már üzente: „Keményen küzdöttünk, de a spanyolok nagyon erősek, és a mi fiatal, tartalékos csapatunktól nem futotta többre. A magyarok azonban egészen más stílusban kézilabdáznak, nem gyakorolnak akkora és folyamatos nyomást az ellenfélre, és ez nekünk kedvezőbb. Mindig különleges meccseket vívunk egymással, a mostani is az lesz. És mint ahogyan az utóbbi időben, megint saját magunkat tartom esélyesebbnek.”
Erről felesleges volt vitát nyitni, az ellenérveket este 20.15-től kell úgyis kifejteni. A pályán, ahol már a tettek beszélnek.
