Az ügyben szereplő 45 vádlott között szerepelnek volt és aktív futballisták, játékvezetők, klubtulajdonos, futballmenedzser és edző is. A vádiratokban szereplő meccsek között szerepel két utánpótlás- és egy felnőtt válogatott találkozó, 11 magyar, három finn, egy olasz első osztályú mérkőzés, két Magyar Kupa- és öt Ligakupa-összecsapás, négy magyar U19-es mérkőzés, két klubcsapatok közötti nemzetközi felkészülési mérkőzés, valamint egy megyei első osztályú találkozó. Az ügy nyomozati szakasza februárban zárult le, amelynek végére 33 manipulált mérkőzés kapcsán a gyanúsítottak száma 50-ről 46-ra csökkent. Azóta a – legfeljebb 90 napig terjedő – vádelőkészítő szakasz tart.
A legsúlyosabb esetekben 2-től 16 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A futballisták 2–8 vagy 1–5 éves büntetést kaphatnak, az edző esetében 2–8 és 5–10 éves szabadságvesztésről lehet beszélni. A nemzetközi fogadási csalásokkal és egyes manipulált, magyar felkészülési és utánpótlás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos eljárásban K. Zoltán, L. Mátyás és S. László jelenleg házi őrizetben van, a többi vádlott valamennyi eljárásban szabadlábon védekezik.
Az alapügy vádirata szerint a vizsgált mérkőzések manipulálására és ahhoz kapcsolódóan fogadási csalásokra szakosodott nemzetközi bűnszervezet magyar tagja és segítői 2010-ben csatlakoztak a szervezethez, amelyet egy távol-keleti személy irányított, és a vezető alatt közvetlenül elhelyezkedő szinten a magyar tagon kívül még négy főszervező állt. A bűnszervezet magyar tagjának és segítőinek a feladata az volt, hogy az úgynevezett szindikátus vezetője által kiválasztott vagy kiválasztásra jóváhagyott mérkőzéssel kapcsolatban szervezze meg a játékosok és/vagy a bírók megvesztegetését, kiutazásukat, juttassa el hozzájuk a vezető által rendelkezésre bocsátott vesztegetési pénzt, egyben jelezze a vezetőnek, hogy az adott mérkőzés manipulálásával kapcsolatban a rábízott feladatot elvégezte.
A nemzetközi fogadási csalásokkal, illetve magyar felkészülési és utánpótlás bajnoki meccsekkel kapcsolatban benyújtott vádiratban a KNYF a külföldön tartózkodó T. S. Eng szingapúri állampolgárt – akivel szemben a Fővárosi Törvényszék nemzetközi és európai elfogatóparancsot bocsátott ki –, valamint K. Zoltánt, L. Mátyást, S. Lászlót, B. Istvánt, Cs. Jánost, M. Tamást és S. Krisztiánt „bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény különösen nagy kárt okozó bűntettével, valamint más, közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel”, míg további négy terheltet „közélet tisztasága elleni bűncselekménnyel, illetve számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekménnyel” vádolja. Az alapügy vádlottjai túlnyomórészt tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését, azonban a közélet tisztasága elleni bűncselekménnyel vádolt két terhelt a nyomozás során beismerő vallomást tett.
A hazai bundaügyekben korábban 42 ember került gyanúsítottként a nyomozók látókörébe, edző, valamint játékvezető is érintett volt. B. Istvánra korábban börtönt is kiszabtak, nemrégiben pedig megjelent az első magyar bundakönyv is. Bunda gyanúja vetült egyébként a 2006-os magyar–olaszra is, melyet a magyar válogatott 3–1-re megnyert. Várhidi Péter elmondta, nem lepődne meg, ha a gyanú bebizonyosodna.
Az Ekstra Bladet dán lap információja szerint a 2009. szeptember 17-én az Anfield Roadon játszott Liverpool–DVSC-TEVA BL-csoportmérkőzés is a 380 feltételezett meccs egyike, amelyeknek az eredményét a szingapúri központú nemzetközi bűnszervezet manipulálta. Román lapértesülések szerint két magyar labdarúgó, Sebők Vilmos és Miriuta Vasile is érintett lehetett egy fogadási csalásban még 2002-ben. A két magyar ekkor a német Energie Cottbusban játszott.
Húszéves szabadságvesztés lehet a törvényi maximum Magyarországon azzal szemben, akit jogerősen elítélnek a nemzetközi bundabotránnyal összefüggésben – Borbély Zoltán, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) jogi igazgatója és szóvivője szerint azonban ennyit szinte bizonyosan nem fognak kapni az elkövetők.
Csupán a jéghegy csúcsát jelenti a nemzetközi labdarúgó-bundabotrány kapcsán folytatott Europol-nyomozásban feltárt bundaügyek száma egy korrupcióellenes szervezet vezetője szerint, aki úgy véli, a felderített nyolcmillió eurós haszonnak a százszorosát tehették zsebre az illegális fogadók az ázsiai piacon a vizsgált időszakban.
Közben az Európai Parlamentben elfogadtak egy állásfoglalást, ami azt tartalmazza, hogy az európai országok vezessenek be egységes büntetési tételeket a sportot elöntő korrupció ellen, és fogadjanak el etikai kódexet a labdarúgó-mérkőzések résztvevői.
