A szilveszter este csendesen telt – az éjszaka annál zajosabban. Pontosabban, ha zajos nem is volt, mozgalmas mindenképpen, ugyanis mindenki azon igyekezett, hogyan fúrhatná magát még jobban a hálózsákja mélyére. Talán nem kell ezt tovább magyarázni, ha hozzátesszük, hogy mínusz hét fokot mutatott a hőmérő higanyszála, ami sátorban minden, csak éppen nem kellemes.
Reggel tehát nem voltak pihentek a versenyzők, pedig 611 kilométer várt rájuk, amelyből 431 km volt a szelektív szakasz hossza – ami azért emberes táv.
Az Opel Dakar Team párosa, Szalay Balázs és Bunkoczi László a második helyről rajtolt s másodikként is ért célba – igaz, ezúttal a kétszeres Dakar-győztes Jean-Louis Schlesser mögött.
„A szervezők egy igen kemény dűnesort is beiktattak a mai napba – nem is számítottunk rá. Harminc kilométer volt, és ennél dűnébb dűne nem nagyon van, úgyhogy kiszálltunk leereszteni a kerekeket. Csakhogy miközben én visszaültem, mert azt hittem, kész vagyunk, Laci ellenőrizte az én oldalamat, és nem volt egyforma a keréknyomás. Úgyhogy orvosolta a problémát, de ezzel elvesztettünk vagy tíz percet, amit lehetetlen volt visszaszerezni. Igaz, addigra Schlesser már megelőzött minket” – mondta az Opel Mokka pilótája, Szalay Balázs, aki azt is hozzátette, nem csupán a homokon volt kalandos autózni, mert volt itt kavicsos, sőt sziklás rész is, amelyen húsz kilométer/órás sebességgel kellett jobbra-balra kerülgetni a hatalmas köveket.
„Miután Schlesser megelőzött, úgy porolt előttünk, hogy lassítanunk kellett, a gumimizéria után pedig már esélyünk sem volt utolérni, de nincs baj, még nagyon az elején tartunk ” – mondta Szalay.
Az elmondottakhoz a navigátor, Bunkoczi László még hozzátette, hogy az itinert franciásan rugalmasan írták, példának okáért a 28 kilométeres dűnesorban mindössze öt GPS-pontot adtak meg, a szakasz további részét „érzésre” kellett teljesíteni, amihez azért szükségeltetett némi rutin.
„Nem csodálom, hogy csak kevesen voltak bent a táborban este nyolckor, szerintem jó sokan eltévedtek ma – mondta Bunkoczi. – Nekünk szerencsére nem volt gondunk, megelőztük Sabatiert, és egy ideig elsőként mentünk, ami bevallom, nem volt rossz. És nem csupán lélektanilag, hanem azért sem, mert nem befolyásoltak, nem zavartak össze a nyomok. Élveztem ezt a szakaszt!”
A kamionos Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László trió ezúttal a saját kategóriája harmadik helyén végzett (az összetettben is felzárkózott a képzeletbeli dobogó harmadik fokára), s míg az autósok a dűnéket találták nehéznek, a „nagyfiúk” inkább a kősivatagra panaszkodtak. „Szétrázta az agyunkat” – mondta Kovács, aki az egyik dűnén kissé orra esett, így átdizájnolta egy kicsit a Scania orrát. De szerencsére nem vészesen.
A mezőny csütörtökön a Foum Zguid-i táborból rajtol, s egy újabb hosszú, 387 kilométeres szakasz vár rá. Kezdenek belelendülni a fiúk a Dakar klasszikus útvonalán zajló száguldásba.
AFRICA RACE
2. nap, Boudnib–Foum Zguid (össztáv: 611 km, ebből szelektív szakasz: 431 km).
Itt a NATO-tagállam új stratégiája: megelőző csapást mérnének Oroszországra
