Bő tíz esztendőt töltöttem kézilabda-válogatottjaink mellett sajtófőnökként, így a mérkőzésekre érkezve megszokhattam, hogy az újságíró kollégák rendszerint azzal fogadnak: ki marad ki? A kérdésnek egy-egy meccset tekintve kisebb a jelentősége, a világversenyre utazó – ez esetben, lévén hazai rendezésű az Eb, itthon készülő – keret kijelölésekor viszont annál nagyobb. (Főleg az utolsó szűrőn kirostázottak számára.)
E dilemmával természetesen Németh András is szembesül, ám ne áltassuk magunkat: túlságosan azért nem küzd a bőség zavarával. A mostani 18-as névsorból két játékost kell még „feláldoznia”, de őket sem végleg, mert az Eb során kínálkozik alkalom a cserére. A szövetségi kapitányt természetesen folyamatosan foglalkoztatja a téma, amelynek részleteiről legutóbb ennyit árult el: „Tisztul bennem a kép. A két kimaradót, aki az Eb rajtján nem lesz a benevezett tizenhat kerettag között, jelen állás szerint három-négy játékos közül fogom kiválasztani.”
Ha ebből és a posztonkénti bontásból indulunk ki, találgatásunk eredményeként arra jutunk, hogy a szélsők maradnak. A két jobbszélsőt, Bódit és Kovacsiczot balkezessége tartja benn, a két balszélsőt pedig az, hogy Kovacsics Anikó irányítóként is bevethető, így Erdősire mindenképpen szükség van mellette. Innentől a két kieső a három-három kapus és beállós, valamint a nyolc hátsó középjátékos közül kerülhet ki úgy, hogy mindkét poszt egy-egy főt veszít, a harmadik pedig egyet sem. Németh András azonban bármelyik ujját harapja meg, fájni fog.
Ha lenne még Pálingerünk – van, csak éppen már csapatmenedzseri pozícióban –, mögé biztosan elég lenne egy kapus, de hiányában szükség lehet a tágabb variációs lehetőségre. Ugyaninnen indulva: ha volna egy makkegészséges, szuperklasszis beállósunk, erre a posztra is pazarlás lenne három főt nevezni, de nincs.
Végül ott az irányítók és átlövők nyolcas kombinációja, akik közül Tomori, Szucsánszki és balkezessége miatt Planéta helyét megingathatatlannak érezzük, de a hátsó középső, azaz „hármas” védő – lásd például Triscsuk – is abszolút kulcspozíció. Akárhogy is, Németh András semmiképpen sem tud akkorát hibázni, mint mondjuk Sebes Gusztáv, amikor az 1954-es vb-garnitúrából kirekesztette Sándor Csikart.
