6 óra alá kerülhet a Kékszalag rekordja

Találkoztunk a 47. Balaton-kerülés három legérdekesebb figurájával: az időrekorderrel, a tizenegyszeres bajnokkal és a legtöbbszörös célba érkezővel.

Vannak, akiknek ma már csak a légvonalban 155 kilométer teljesítése fontos, „nem kell” a félmilliós Herendy porcelánváza. Ilyen Jókuthy Miklós is, aki 1972 óta mindegyik Kékszalagon részt vett és teljesítette a távot a 48 órás szintidőn belül, volt már második is. Idén is ott lesz a vízen.

„Az ötlet, hogy 1971-ben hajót készítsek a Kékszalagra, onnan jött, hogy vettem egy hajót, amelynek csak egy baja volt: vascsavarokkal volt összeillesztve, és emiatt kénytelen voltam kitanulni a hajóépítés mesterségét. Először egy kajütöt építettem rá, hogy túraversenyeken tudjak vele indulni. Közben a kislányom cseperedett, és kissé nagyobb hajóra volt szükség, amelyben laktunk is. Kezdtem gondolkodni egy olyan hajóban, amely teljes mértékben kiszolgálja a családot: kényelmes és gyors” – emlékszik vissza Jókuthy Miklós. Amikor az új hajó elkészült, sokan odavoltak, szögletes volt, és tényleg gyors. Azóta jöttek és mentek a hajók Jókuthy keze alatt, de a család maradt: felesége még mindig vele tart a versenyen, és lánya is egy vitorlástársukhoz ment férjhez, így most már vele együtt szelik a habokat.

Holczhauser András, a vitorlásszövetség főtitkára már nem törhet Jókuthy „zsinóros” babérjaira, tavaly ugyanis szervezői feladatai miatt kihagyta a kilencvenes évek eleje óta először. A vitorlázás ismertségéért közben igen sokat tesznek, nem kevesebbre törekednek, mint hogy az iskolások – tantervi keretek között – minél többen ismerkedhessenek meg ezzel a természetközeli sporttal, megszerezve érettségiig a vízi jártasságit. A sportág anyagi viszonyai egyébként rendben vannak, a szponzoroknak köszönhetően idén megduplázták a bevont tőkét, Berecz Zsombor pedig már tavaly szeptember óta olimpiai kvótás vitorlázó.

Június utolsó szombatján kerül sor a Fehér Szalag versenyre, amelyet a legesélyesebb csapatok hajóik beállítására, sebességük felmérésére fognak használni. A Fehér Szalagon külön versenyt futnak a Balaton legpatinásabb, klasszikus vitorlásai: köztük a több mint ötven éven át rekorder Nemere II., a Balaton legidősebb, több mint százéves hajója, a Kishamis és a legtöbb Kékszalagot nyert Tramontana. A Fehér Szalagot a Kékpántlika ifiverseny követi július 1-jén, Füred és Tihany közt. Ezzel egy időben rendezik a 2szalagot, azon a Kékszalag versenykateóriáiba be nem férő katamaránok indulnak.

A parton egész héten lesznek fesztiváljellegű programok.

A verseny rangját emelik olyan világhírű partnerek is, mint a Seiko, amely idén első alkalommal felel a Kékszalag időméréséért – ismert, ez a cég szállítja a halálpontos időmérő technológiát minden valamire való világeseményre. És akkor az élő rangemelőkről: „Itt lesz a svájci Safran csapat, amely földkerülő versenyeken vesz részt, illetve az osztrákok olimpiai és világbajnok vitorlázója is eljön. Persze szeretnénk, ha a gyönyörű Herendyket hazánk fiai vihetnék haza” – hangsúlyozta Holczhauser.

A versenybizottság szigorú lesz, idén a jelzőfényekre nagyon rá fognak menni, hiszen lesz, akinek akár két éjszakát is érinthet a „csónakázás”. Az előírás szerint ugyanis a jelzőfényeknek adott, látható helyen kell világítaniuk a hajón, és ez korábban jellemző hiányosság volt több vitorlásnál is.

Szóba kerültek a hírességek, Kékszalag-cikk pedig nem születhet a tizenegyszeres győztes Litkey Farkas említése nélkül, akinek idei versenyzéséről az MNO szintén fontos dolgokat tudott meg, és aki két hete szerezte meg második soling osztályú világbajnoki címét Olaszországban.

„Vásárolt hajóval indulok idén, a hétvégén érkezett haza a 12-es sorszámú Decision 35-ös – szeretem ezt a számot –, négy éve van vízen, nagyon fiatal” – méltatja kicsit meglepő szavakkal katamaránját. Hogy nem kockázatos-e ismeretlen „teknőbe” ülni, Litkey úgy hárítja el, hogy nagyon részletes műszaki és kezelési könyvet kaptak, ez alapján használják ezt a vitorlást másutt is. Most még egyébként nincs vízen, mert szállításkor megsérült az árboca, amelynek kijavításával csak a jövő héten végeznek.

S miért éhes még mindig? Nagyon egyszerű a válasza erre: „mert a Kékszalag jó”. Litkey egyébként egyetért azzal, hogy a Fifty-Fifty és Józsa Márton csapata a verseny fő esélyese.

És mit gondol minderről a címvédő rekorder, aki két éve építette a csodát, amelyet korábban a világ sem igen látott?

„Tavaly azt éreztük, hogy uralni tudjuk a viszonyokat, kézben volt a hajó. Az erős szél azért minket is meglepett, a tanulság is az volt, hogy időben kell reagálni a szél erősödésére” – utalt a már említett vitorlaméret-csökkentésre, illetve a bumtörésre, ami miatt fél óránál is többet vesztettek. Szerinte a nagy győzelemnek valóban az lehet a kulcsa, hogy az ember sok időt töltsön a hajójával. A Fifty-Fifty toronymagas sikere rácáfolt erre, viszont most van még egy év a Fiftyben és a csapatban, aligha képzelhető el, hogy megszorongatják idén. Hacsak: „Szélfüggő a dolog, egészen gyenge szélben a kisebb katamaránok meg is tudnak előzni minket. Erős szélben pedig előfordulhat bármilyen baleset, amely beleszólhat a végeredménybe”. Jelzi azt is, hogy hét-nyolc esélyes hajóval számolnak.

Az idei versenyt 47. Kékszalag Árkád Nagydíj megújult honlapján élőben lehet majd követni, s egy országos sportcsatorna is beszáll a közvetítésbe – ahogy javulnak az időeredmények, úgy lesz egyre könnyebb dolga a közvetíteni szándékozóknak, nem kell annyi időt a monitor előtt tölteni. A mai karbonszálas szerkezetek már 30 csomós – 60 kilométeres óránkénti – sebességre is képesek lehetnek, ha úgy fúj a szél, ahogy kell.

De meddig javulhat a rekordidő? Józsa Márton szerint ha megismétlődnek a tavalyi ideális körülmények, a Fifty az időkieséseket elhagyva hat óra közelében körbeérhet.

Európa legrégebbi, leghosszabb tókerülő vitorlásversenye tehát július másodikán rajtol el Füred elől. A szombat esti eredményhirdetést óriási füredi utcabál követi majd.

Balatonfüred életét az 1800-as évek közepétől meghatározta a vitorlázás. 148 éve, 1867. március 16-án itt alapította meg hazánk első vitorlásklubját a magyar főurak egy csoportja, Balaton-Füredi Yacht Egylet néven. A klub első elnöke gróf Batthyány Ödön volt, aki Angliában vitorlázott és versenyeket is nyert. A balatoni vitorlásélet 1880 körül kapott igazi lendületet, amikor az angol Richard Young hajóépítő műhelyt hozott itt létre. Ebben a műhelyben készült el 1881-ben az első balatoni vitorlás, a Mariska. Richard Young kezdeményezésére tartották 1882-ben az első hazai vitorlásversenyt is.

Rudolf trónörökös feleségének, Stefánia főhercegnőnek védnökségével alakult meg 1884-ben a Stefánia Yacht Egylet, amely már 25 nagy jachttal, harminc csónakkal és három motoros hajóval rendelkezett. Hauszmann Alajos tervei alapján készült el az egylet klubháza, amely ma a Vitorlás Étteremnek és a Vitorlázeumnak, Balatonfüred interaktív vitorlástörténeti kiállításának ad otthont. Az 1910-es évek elejére a műhelyben egyre több lett a Balatont az angoloknál sokkal jobban ismerő magyar tervező, akik inkább a közepes és kisebb hajók tervezését helyezték előtérbe. Az 1920-as években a nagyméretű, fenéksúlyos jachtokat teljesen felváltották a tőkesúlyos hajók.

A magyar vitorlázás új lendületével a szemléletmód is megváltozott, a tulajdonosok már maguk kormányozták a hajóikat, igazi sportolókká váltak, többen nemzetközi – köztük olimpiai – eredményeket is elértek. A második világháború és a szovjet megszállás megakasztotta ezt a fejlődést, amely csak az ötvenes években indult újra. A klubok élete visszatérhetett a korábbi kerékvágásba, és megindulhatott az utánpótlásképzés.

A Balaton-Füredi Yacht Egylet 1867-es alakulása óta eltelt évtizedekben mindig volt vitorlásegyesület Balatonfüreden. Hosszas és kalandos a Balatonfüredi Yacht Club története, amelynek fejlődése végigkísérte az elmúlt százötven évet. A klub hajóparkja megújult, sikeres utánpótlás- és versenyzőképzési programot indított, amely már a mindennapos iskolai oktatásban is helyet kapott Balatonfüreden. Világszinten is sikeres versenyzőkkel büszkélkedhet, mint például a kiemelkedő eredményeket elért világbajnok Vadnai testvérek, Benjámin és Jonatán.

A BYC kikötőjében 2004-ben jelentős fejlesztés indult el, amelynek első ütemében elkészült egy kikötői felépítmény. Ezt követte a sétány felőli klubház 2007-es felújítása, majd 2012-ben teljesen megújult a belső kikötő, amely a Balaton első kikötője volt. 2014-ben pedig a város és az Európai Unió támogatásával elkészült az új klubház, ezzel az infrastruktúra teljesen megújult.