2016. augusztus 5-én, kevesebb mint egy év múlva kezdődik a következő nyári olimpia, amelyen – mint azt megírtuk – magyar részről nem is Hosszú Katinka aranyérme tűnik a legbiztosabbnak. A sportolók lázasan készülnek a versenyekre, a rendezőket pedig egyre inkább szorítja a határidő.
Jelenleg az tűnik a legégetőbb problémának, hogy a város több versenyszámnak is otthont adó vízfelületei rendkívül szennyezettek. 1400 sportoló egészsége van veszélyben amiatt, hogy szemét és emberi ürülék is úszkál az érintett vizekben, a kimutatott vírusok száma pedig kétezerszerese a biztonságos mértéknek. Ezzel kapcsolatban Julio Maglione, a vizes sportok nemzetközi szövetségének (FINA) vezetője a kazanyi világbajnokságon közölte: egyelőre nem okoz problémát a vízminőség. Elmondása szerint kapcsolatban állnak a Nemzetközi Triatlonszövetséggel, amely sportolókkal tesztelte a Copacabanát, és figyelni fogják a vízben úszott versenyzők egészségi állapotát.
A vízminőséggel kapcsolatban kapta a legtöbb kérdést Eduardo Paes polgármester és Carlos Nuzman, a szervezőbizottság vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet egy évvel a megnyitó előtt tartottak a városban. Nuzman szerint a vádak nem teljesen állják meg a helyüket, hiszen volt, aki halakkal együtt úszott a Copacabanánál, mindenesetre ismét ígéretet tett az érintett vizek kitisztítására – erre ugyanis nem került sor a kitűzött határidőre.
Paes szerint az sem igaz, hogy rosszabbul állnának a tervezettnél. A brit The Guardian adatai szerint az olimpiai park 82 százalékos, az olimpiai stadion 79, a golfpálya 98, az olimpiai falu 89, a vizes sportokhoz épülő aréna pedig 83 százalékos állapotban van. Hátra van még a velodrom, a teniszpálya és az ifjúsági aréna, de a polgármester szerint minden kész lesz időben. Úgy véli, hogy Brazíliában nem minden késik és drágul: Rio de Janeiro megmutatta, hogy lehet időben és olcsóbban építkezni, mint ami az olimpiai pályázatukban szerepelt.
Összesen 56 projekt zajlik majd az olimpiával kapcsolatban, ezek közül tizennégy még csak beárazva sincs, nemhogy elkezdve – írja az Americas Society – Council of the Americas. Az 56 projektből 27 olyan, amely túlmutat az olimpiai játékokon, azaz jövő augusztus után is használhatják majd a rióiak. Ezek közé tartozik a vizek tisztítása, az új metróvonalak és az olimpiai falu – amelyet később értékesítenek majd –, eddig összesen három fejeződött be közülük. Az összköltség 11,1 milliárd dollárra, azaz 3165 milliárd forintra rúg. Csak összehasonlításul: a 2024-es budapesti olimpia pályázat megvalósíthatósági tanulmánya 774 milliárd forinttal számol, de ebben nincsenek benne az infrastrukturális fejlesztések költségei. A riói kiadások – amelyekből több mint 7 milliárd dollárt a kormány fizet – egyébként nem számítanak magasnak, még a londoni, gazdaságosnak mondható olimpia is többe került. Igaz, az 1968-as olimpia óta átlagosan 168 százalékkal lépik túl a rendezők az eredetileg meghatározott költségvetési kereteket – áll a portál infografikájában.
