Több hónapon át vacillált Klein Dávid, mire eldöntötte, hogy a 8156 méter magas Manaszlut célozza meg 2015 őszén. Korábban szóba került egy amerikai túra, sőt még az Annapurna is, de végül másképp alakultak a dolgok. „Az Annapurnán teljesen egyedül lettem volna, így inkább lemondtam róla. A világ legveszélyesebb hegyét ilyen körülmények között nem akartam bevállalni” – magyarázza portálunknak döntése hátterét a hegymászó, aki hozzáteszi, a tibeti csúcsokon is gondolkozott, de az őszi szezonban az odavezető utakat lezárja Kína. A Manaszlu régi vágya volt már, most teljesülhet az álom.
Klein Dávid tavaly júniusban tért haza a Mount Everestről, ahol 150 méterrel a csúcs előtt kellett visszafordulnia. Akkor arról beszélt, pár évig nem fog visszatérni a Himalájába, így némileg elcsodálkoztunk, hogy alig egy év után újra útra kel. „Félreértés volt, azt mondtam, hogy a Mount Everestre nem térek vissza pár évig. Úgy tűnik, ebben nem is lesz változás, a tervek szerint ugyanis 2016-ban sem az Everestre indulok.”
Az alpinista augusztus 31-én indul, és egy dubaji kitérővel éri el Katmandut. Ott csak egy-két napot tervez eltölteni, majd jöhet a bő egyhetes út a Manaszlu alaptáboráig. Az akklimatizációs mászások után, október elején-közepén adódhat lehetőség a csúcstámadásra. Ez persze az időjárástól is függ. Kleinnek – mint mondja – nem kell sietnie, október végéig próbálkozhat az „ostrommal”.
Három vagy négy tábort tervez a hegyen, és egyik szakaszt sem tartja különösebben veszélyesnek. Leginkább az előcsúcs és a főcsúcs közötti részre kíváncsi, a Sisapangmához hasonlóan ugyanis a Manaszlu is dupla csúcsos hegy. A havasabb első ormot követi a Rocky Summit, vagyis Sziklás csúcs, ami a Manaszlu hivatalos csúcsa.
S hogy mennyire veszélyes a nepáli hegy? Ha kategorizálni kell, a közepesen rizikósak közé tartozik kevés sziklával, sok havas szakasszal. „Az Annapurna technikailag könnyebb hegynek számít, mégis a legkegyetlenebb halálozási rátával bír a nyolcezresek között” – ecseteli a hegymászó, és jelzi, bár a Manaszlut is a kevésbé technikás hegyek közé sorolják, semmiképp sem szabad lebecsülni. A magyar mászók közül ezt pláne nem teszi senki, elég, ha Erőss Zsolték 2009-es expedíciójára gondolunk. Erőss első magyarként ért fel a csúcsra, majd a csapathoz tartozó Barna Dániel is sikerrel feljutott. A csapat orvosa, Szabó Levente viszont még a nyolcezres magasságig sem tudott felmászni. Rendkívül legyengült fizikailag, így elkezdett ereszkedni, de egy ponton kicsúszott és életét vesztette. Két társa a hegyen temette el.
Klein csekély havazásban reménykedik, ami valóban fontos lenne számára, hiszen a kis dőlésszögű lejtőkön egy huzamosabb ideig tartó, komoly hóesés akár az expedíció végét is jelentheti. „Egyedül vágok neki az útnak, de Magyarországról kisebb háttércsapat segít majd. A meteorológiai szolgálattal már hosszú évek óta jó kapcsolatot ápolunk, az ő előrejelzéseik nagy jelentőséggel bírnak. Ha nem kapunk tetemes mennyiségű csapadékot a nyakunkba és a szél 30 km/órás sebesség alá csökken, akkor jó eséllyel megmászható a hegy” – vázolja reményeit Klein Dávid. Az alaptáborban várhatóan legalább három másik expedíció tartózkodik, ismerősökre is számít.
A mászóút kikötelezését több nyolcezresen bérelt munkások, sok helyütt serpák végzik, ezúttal viszont másképp lesz. Klein Dávid Budapestről is visz már jó százméternyi kötelet és ha szükség lesz rá, Katmanduban is vásárol. „Jóval mobilisabb leszek most, mint más expedíciók alkalmával. Nem leszünk sokan a hegyen, mindenben segíteni fogjuk egymást. Ha úgy dönt a „nagytanács”, hogy mindenki fix kötelezik, akkor természetesen én is beszállok és csinálom. Valószínűbb azonban, hogy egyáltalán nem lesz szükség kötelekre a hegyen.” Ahogy serpák, úgy oxigénpalack sem áll majd a magyar mászó rendelkezésére, saját erejéből kell boldogulnia.
A Sourcing Manaszlu Expedíciót a Sourcing.hu-n, az expedíció támogatói oldalán keresztül és a Facebookon lehet majd nyomon követni.
