Több hónapon át vacillált Klein Dávid, mire eldöntötte, hogy a 8156 méter magas Manaszlut célozza meg 2015 őszén. Korábban szóba került egy amerikai túra, sőt még az Annapurna is, de végül másképp alakultak a dolgok. „Az Annapurnán teljesen egyedül lettem volna, így inkább lemondtam róla. A világ legveszélyesebb hegyét ilyen körülmények között nem akartam bevállalni” – magyarázza portálunknak döntése hátterét a hegymászó, aki hozzáteszi, a tibeti csúcsokon is gondolkozott, de az őszi szezonban az odavezető utakat lezárja Kína. A Manaszlu régi vágya volt már, most teljesülhet az álom.
Klein Dávid tavaly júniusban tért haza a Mount Everestről, ahol 150 méterrel a csúcs előtt kellett visszafordulnia. Akkor arról beszélt, pár évig nem fog visszatérni a Himalájába, így némileg elcsodálkoztunk, hogy alig egy év után újra útra kel. „Félreértés volt, azt mondtam, hogy a Mount Everestre nem térek vissza pár évig. Úgy tűnik, ebben nem is lesz változás, a tervek szerint ugyanis 2016-ban sem az Everestre indulok.”
Az alpinista augusztus 31-én indul, és egy dubaji kitérővel éri el Katmandut. Ott csak egy-két napot tervez eltölteni, majd jöhet a bő egyhetes út a Manaszlu alaptáboráig. Az akklimatizációs mászások után, október elején-közepén adódhat lehetőség a csúcstámadásra. Ez persze az időjárástól is függ. Kleinnek – mint mondja – nem kell sietnie, október végéig próbálkozhat az „ostrommal”.
Három vagy négy tábort tervez a hegyen, és egyik szakaszt sem tartja különösebben veszélyesnek. Leginkább az előcsúcs és a főcsúcs közötti részre kíváncsi, a Sisapangmához hasonlóan ugyanis a Manaszlu is dupla csúcsos hegy. A havasabb első ormot követi a Rocky Summit, vagyis Sziklás csúcs, ami a Manaszlu hivatalos csúcsa.
S hogy mennyire veszélyes a nepáli hegy? Ha kategorizálni kell, a közepesen rizikósak közé tartozik kevés sziklával, sok havas szakasszal. „Az Annapurna technikailag könnyebb hegynek számít, mégis a legkegyetlenebb halálozási rátával bír a nyolcezresek között” – ecseteli a hegymászó, és jelzi, bár a Manaszlut is a kevésbé technikás hegyek közé sorolják, semmiképp sem szabad lebecsülni. A magyar mászók közül ezt pláne nem teszi senki, elég, ha Erőss Zsolték 2009-es expedíciójára gondolunk. Erőss első magyarként ért fel a csúcsra, majd a csapathoz tartozó Barna Dániel is sikerrel feljutott. A csapat orvosa, Szabó Levente viszont még a nyolcezres magasságig sem tudott felmászni. Rendkívül legyengült fizikailag, így elkezdett ereszkedni, de egy ponton kicsúszott és életét vesztette. Két társa a hegyen temette el.
