Szétguruló gyöngyök a magyarok

Megvannak a konkrét okai, hogy miért véreztek el öttusázóink a riói olimpián.

Két hónapos szünet után áll újra munkába balsikerű riói szereplése után öttusa-válogatottunk, Marosi Ádámnak és Földházi Zsófiának hétfőn volt az első úszóedzése. A női egyéniben a regnáló világbajnok Kovács Sarolta 17., a 2013-ban Európa-bajnok Földházi 27. lett Rió­ban; a férfiaknál szintén 2013-ban Eb-aranyérmes Marosi 12., míg Demeter Bence – a 2012-es kontinensviadal egyéni bronzérmese – 17. lett. Rákospalotán a Csokonai Művelődési Központban gyűltek össze újra így négyen, hogy az okokat boncolgassák.

– Már évek óta pszichológussal készülünk, hogy csak a feladatunkra koncentráljunk, sajnos ez most sem jött össze – fogalmazott Kovács, aki civilben párjához, Demeterhez hasonlóan nem fogja a sikertelenséget a rendezésre. Bár a magyaroknak – hasonlóan a pekingi és a londoni női bajnokhoz – a lóval gyűlt meg a bajuk leginkább, Marosi szerint Rióban kifejezetten jó lóállományt hoztak össze. Kovács Saroltát egy kicsit zavarta, hogy mindenhol az ő esélyességéről beszélnek, ami miatt legfőképp saját maga korábbi sikerességét okolhatja, no meg mondjuk a szövetséget, amely előre bevállalta az érmes szereplést.

A nemzetnek fontos

A férfiöttusa 104 éve szerepel olimpián, a női 2000 óta. Magyarország összesen 20 játékokon szerepelt, 9 arannyal a legeredményesebb nemzet. Az öttusázók kisiskoláskorban kezdik úszással, majd futással, nagyjából 11 évesen a lövészet, két évvel később a vívás, végül a lovaglás jön. 17-18 éves korára kész a versenyző. Hazánkban ma papíron 28 klub működik, 1500 sportolóval.

Marosi Ádám, London bronzérmese is úgy véli, hogy valóban, az egész tavasz a dobogós helyek irányába mutatott, persze nem ártott volna, ha stressz ellen a vívás előtt megihatott volna „egy Unicumot sörrel”… A viccet félretéve azért elmondta a maga magyarázatát.

– Sokkal sűrűbb a világ élmezőnye, mint tizenöt éve. A sikeresség persze nagyon sok apró tényezőből áll össze. Kiérkeztünk az olimpiára, szét lettünk szórva, én teljesen egyedül voltam a szobámban, és azt sem tudtam, hol vannak az edzők. Aztán egyik szobából át a másikba… Londonban megkaptuk az apartmant, ott egy helyen voltak az öttusázók, nem pedig összevissza. Most nem volt meg az a csapathangulat és -morál, ami négy évvel ezelőtt.

Marosi lapunknak azt is elmondta, a válogatott versenyzőknek hiányoztak azok a kiegészítő tevékenységek, amelyekkel levehették volna a terhet a vállukról, a felelőst nem nevezné meg. Szerinte egyértelmű, hogy jobban össze kell fogni az öttusacsaládot.

Való igaz, Marosi Ádám a Honvédban, Földházi Zsófia a KSI-ben, a Kovács, Demeter páros Fehérváron – a magyar öttusa utolsó megmaradt fészkében – edz, a felelősségteljes törődés pedig azért is fontos lenne, mert alig tucatnyi versenyző ér el felnőtt szinten valamirevaló eredményt. Az utódok? A KSI-ben a 32 éves Marosi után a legidősebb felnőtt versenyző 20 éves. Földházi ezt megerősítve leszögezi, a felnőttkorba lépő korosztály „egyéniben nincs sehol”. Márpedig hiába vitézkedünk váltóban és csapatban a világversenyeken, az olimpián egyik sincs a kettő közül.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a sportágra folyamatosan zúduló szabályváltoztatásoknak hamarosan vége, kikerülhet a Demeternek egyébként kedvező második napi bónuszvívás – ebben fordított erősorrendben lépnek pástra a vívók –, és 7,3-ről 8-ra növelhetik az érvényes találat értékét lövészetben, így a mázlifaktor jelentősen csökkenhet.

Az Orbán Viktor szíve csücskének számító öttusába („Ez minden sportok atyja!”) érkező pénz jelentős mértékben nőtt 2012 óta – rendezték a jelentős szakmai munkát végző edzők fizetését, lovardák és lőterek épültek –, annak gyümölcseit Marosi szerint leghamarabb a tokiói olimpián láthatjuk.

És amíg versenyzőink kiegészítő tevékenységeivel nem foglalkoznak, Marosi Ádám addig is angol- és táncórákon lazítja el magát, és hivatalosan hadnagyként is újra jelentkezni tervez a honvéd alapképzésre. Szerinte utóbbi minden mai fia­talra ráférne.