Münchenben is csak néznek, mennyiért épül az új Puskás

Világszerte „megirigyelhetik” majd a tavalyelőtt csökkentett tartalmú új Puskást. 190 milliárd forint nagyon sok pénz.

„Kiválóan” időzítette a kormány az ország jelenleg futó legnagyobb sportberuházásának kétszeresére drágulását: szerda este éppen akkor, amikor a Közgázon Fürjes Balázs 2024-es olimpiai pályázatért felelős kormánybiztos és Fekete-Győr András Momentum-vezér, a Gödör Klubban pedig Mizsér Attila, Szalay-Berzeviczy Attila, Dénes Ferenc, Török Ferenc és Orosz Anna ütköztette az ötkarikás kandidálással kapcsolatos véleményét, megjelent a döntés: a MOB, a főváros és a kormány eláll az olimpiarendezés tervétől. Egy napra rá Lázár János kancelláriaminiszter pedig a Kormányinfón bejelentette, az eddig ismert 70-90 milliárd (kerekítsünk: 100 milliárd) forintról 190-re drágul Magyarország már most minimum öt év késésben lévő nemzeti futballstadionja, az új Puskás.

Szeptemberben terjedelmes cikkben tekintettük át az ódon Népstadion kényszerű lebontásával indult nagy történetet, amelyben politikai színezettől függetlenül kormányzati támogatás állt egy új nemzeti stadion építése mögött – először például Gyurcsány Ferenc nevezte miniszterelnökként nemzeti ügynek –, de amely a legkorábban megjelent tervektől kezdődően már a 100 milliárdos nagyságrendig is többszörösére drágult amellett, hogy több évet csúszott az építkezés.

Drágul, de sorvad

Futókörös gigastadion? Két aréna egymás mellett? Vagy három? Mikorra kellene vagy kellett volna elkészülnie? Mennyibe kerül? Mekkora lesz? Másfél évtizede hajtják a nép stadionjának rekonstrukcióját, ez idő alatt nem keveset változott a projekt mérete, ára és tartalma sem – ezt tekintettük át korábbi cikkünkben.

Hogy ne menjünk vissza az „elmúlt nyolc évbe”: a 2011-es kormányhatározat tette biztosan megépítendővé a gigantikus létesítményt, a Fourfourtwo.hu akkor azt írta, 2015-re kész lesz, 45 ezer férőhelyesre tervezik – 20 ezerrel bővíthető lesz –, és 40 milliárdból kijön. A 2011. november 3-án kelt írás azt is tudni vélte, hogy 2021-re a futballaréna mellé még egy atlétikai stadion és egy kerékpárlétesítmény is épül. Másnap Giró-Szász András kormányszóvivő „ócsított” a projekten, és 35 milliárdos keretről beszélt. Hogy hogyan lett a közelmúltig 100 milliárd a „kalap”, összefoglaló cikkünkből kiderül, de az biztos, hogy 2013. szeptember 16-a óta 90-100 milliárd forint az elméletben félretett pénz az új Puskás Ferenc Stadionra – Fürjes Balázs kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos elbeszélése szerint még a tartalmon is karcsúsítottak időközben, hogy belül maradjanak a 100 milliárdon, ennek egyik közismert részlete volt a stadion tetejére tervezett szabadidős futókör leradírozása, ami miatt igen sokan lettek csalódottak.

A futók mellett húsz más sportág kedvelői is szomorkodhattak az egyes tervnyirbálások miatt. Fürjes beszélt arról is 2015-ben a stadionprojekt gazdájaként, hogy 2016-ban már épülni fog a Puskás, 2019-re pedig befejezik.

A 170 ezer köbméter föld megmozgatásával kezdődő munka a dolgok jelenlegi állása szerint viszont már a kormány által beismert módon sem fog befejeződni 2019 tavaszára, csak őszre – a bringás és atlétikai létesítmény ügye pedig átkerült a szerdán bizonytalanná vált sorsú olimpiai dossziéba.

Hogy érzékeljük más, a fejlett világban létesült stadioncsodák költségeit, hozzuk is a példákat. (A Puskás 190 milliárdos költsége 618 millió euróra fordítható.)

A 444.hu összeállítása a stadionárakról kitér rá, hogy a NOB azt kérte a 2024-es olimpiai pályázóktól, hogy 500 millió dollárból hozzák ki a játékokat, ehhez képest a 618 milliós eurós új Puskás dollárban kifejezett értéke: 654 millió.

A cikk talált egy kicsivel drágább arénát is a Puskásnál, az indianapolisi Lucas Oil Stadiont, de annak már behúzható teteje, huszonöt liftje, két óriáskivetítője és ezermonitoros, 360 fokban futó vetítőszalagja van, nem említve a két mozgójárdát.

Kormányoldalon már a második napja gyakran érvelnek, hogy a „feleslegessé váló” olimpiai népszavazás már túl drága lett volna. A referendumot több mint ötvenszer megrendezhették volna csak a csütörtökön bejelentett drágulásból.

Az új Puskás Ferenc Stadion 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 180,02 milliárd forint volt, a legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. pénteki közleménye szerint. Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5 százaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az ÁFA összege 40,5 milliárd forint. Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége: 2,1 millió forint. Ez tartalmazza a nem stadion jellegű terek – például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is – olvasható a KKBK pénteki közleményében. A közelmúltban megépült, hasonló méretű európai stadionok – Baku, Marseille, München, London, Varsó – nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24-3,1 millió forint között változik, azaz a nemzetközi összehasonlítás alapján az új Puskás Stadion reális piaci keretek között épül fel, az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető – olvasható a dokumentumban. A KKBK leszögezi, lefolytatták a kivitelező kiválasztásához szükséges nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást, a felhívás pedig megjelent az Európai Unió hivatalos értesítőjében, valamint az unió összes hivatalos nyelvére lefordítva az EU hivatalos lapjában és annak internetes felületén, így bármelyik EU-s országból lehetett ajánlatot tenni. A tájékoztatás szerint a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett: a Strabag Építő Kft., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag AG közös ajánlattevők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak, mint a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. közös ajánlattevők. Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést és a nyitórendezvény költségeit. Az ajánlat 5 százalék tartalékot is magában foglal váratlan eseményekre, amely csak indokolt esetben, kizárólag a megrendelő egyértelmű engedélye alapján használható fel, automatikusan nem része az árnak. Az ajánlatban szereplő összeg áfatartalma a beruházás során visszafizetésre kerül a költségvetésbe.