A magyar sajtón végigsöpört a hír, miszerint civilek aláírásgyűjtésbe kezdtek Párizsban, hogy legyen népszavazás a 2024-es olimpiai pályázatról. Budapest visszalépésével – szerdán született meg a hivatalos döntés a Fővárosi Közgyűlésben – már csak a francia főváros és Los Angeles maradt, hogy megpróbálja elnyerni a rendezés jogát, így azonnal megkezdődtek a találgatások, mi történne, ha valóban kiírnák a referendumot a kérdésről, és a franciák leszavaznák a pályázatot. Ettől egyelőre nem kell rettegnie a francia kormánynak és az ottani olimpiai bizottságnak.
Amekkora érdeklődést kiváltott a tizenkét napja indult párizsi aláírásgyűjtés a hazai lapokban, olyan gyenge kis visszhangja volt a 2015-ben kezdeményezett petíciónak. Az aktivisták a pályázat visszavonását követelik. Az online dokumentumot alig több mint hétezren írták alá. Ebben a civilek jelezték, Anne Hidalgo párizsi polgármester 2014 nyarán – városvezetővé választása előtt – még bőszen ellenezte a pályázatot, mondván, az túl költséges lenne a franciáknak.
A nyári játékok helyett egy világkiállítás megrendezését javasolta, az ugyanis reálisabb esélyt teremtene arra, hogy a nagyszámú látogató valóban megismerje a várost.
Egy olimpia kevesebb lehetőséget ad erre, ugyanis inkább a „sportturisták” érkeznek, akik kimennek az őket érdeklő meccsre, meccsekre, aztán hazatérnek. A jelenségre jó példa volt a londoni olimpia, ahol a belvárosi látványosságok, múzeumok, kiállítások látogatottsága egyenesen visszaesett a játékok idején.
Összességében csökkenő tendenciát mutat az olimpiarendezést tervező városok száma – a problémára előbb-utóbb választ kell találnia a NOB-nak. Erről korábban is írtunk, itt és itt el is olvashatja a cikkeket.
A 2015-ös petíció Jean-Pascal Gayantot, a Le Mans-i Egyetem professzorát is idézi, aki felhívta rá a figyelmet: a londoni olimpia eredeti költségei megduplázódtak, a 2004-es athénié megháromszorozódtak (csak pontosításként: a 2012-es játékok kiadásait kezdetben 2,75 milliárd fontra tették, a végső összeg viszont jóval 9 milliárd felett járt). 2015-ben hatmilliárd euróra taksálták a 2024-es párizsi olimpia büdzséjét, de a petíció jelzi: ez biztosan csak növekedhet, miképp az összes eddigi olimpia szemléltette. Gayant egyik legfőbb érve a turizmus élénkítésével kapcsolatos, amelyet az olimpiát támogatók minduntalan emlegetnek: Párizs a világ leglátogatottabb városa, valóban egy olimpia vonzana oda a jelenleginél is több turistát?
A 2015-ös petíció idején készült egy online felmérés, amelyben azt kérdezték, őszintén támogatható-e a párizsi pályázat. A 19 ezer válaszadó 86 százaléka a nemre kattintott.
A budapesti népszavazást követelő 266 ezer aláírás leadásának napján (február 17.) indított párizsi petíciót eddig alig több mint kilencezren írták alá, ami a francia lakosságszámot tekintve édeskevés. Ha a kezdeményezés jogi következményeit nézzük, igazából mindegy, hányan szignózzák az ívet. Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő kérdésünkre ugyanis elmondta, nem alkotmányos kezdeményezésről lehet szó, mert
a hivatalos aláírásgyűjtés csak a képviselők ötödének a támogatása után kezdődhetne, a kérdés pedig nem is került napirendre a parlamentben.
Ráadásul a politológus szerint az alkotmány 11. cikkelyében engedélyezett népszavazási témakörökbe nem is tartozik bele az olimpiai népszavazásról szóló.
A fenti petíciók jelzik, Párizsban is vannak olimpiaellenes hangok, de az aláírók száma mutatja, vajmi kevés esély van rá, hogy megakadályozzák a kandidálást. A francia RTL rádió tavaly rendelt közvélemény-kutatása szerint a franciák 61 százaléka támogatja, hogy Párizs pályázzon a 2024-es rendezésre, sőt a megkérdezettek 65 százaléka erősen hisz benne, hogy a város nyer Los Angelesszel szemben. S hogy miképp vélekednek az olimpiarendezésről az Atlanti-óceán túlpartján? A Loyola Marymount Egyetem tavaly ilyenkor végzett telefonos felmérése azt mutatta, az amerikaiak 85 százaléka megrendezné a nyári játékokat hét év múlva.
