Meg sem várva a Momentum Mozgalom által összegyűjtött 266 ezer olimpiaellenes aláírás megszámlálását, a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége szerdán visszavonta Budapest 2024-es pályázatát. A városvezetés és az összes Fidesz–KDNP-s képviselő közös javaslatát nemcsak az előterjesztők szavazták meg. A visszavonásra igent mondott még Tóth József, Angyalföld, Geiger Ferenc Soroksár és Szabados Ákos Pesterzsébet 2014-ben a szocialisták és más baloldali pártok, szervezetek támogatásával megválasztott polgármestere, valamint Csárdi Antal (LMP) is.
A szavazás előtt azonban éles szópárbaj alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között. Utóbbiak szinte kivétel nélkül azt mondták: a Fővárosi Közgyűlés a döntéssel gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta több mint negyedmillió választópolgár akaratát. Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester szerint már rég nincs szó itt sem olimpiáról, sem sportról, csupán színtiszta politikáról. Szavait ugyanakkor éppen Kocsis Máté fideszes fővárosi tanácsnok támasztotta alá: ellenzéket korholó, ismét a „nemzeti- társadalmi és politikai egység felbomlásáról” szóló felszólalásában.
Az ellenzék szerint azonban ilyen sosem volt. Képviselőik közül Horváth Csaba (MSZP) és Csárdi Antal (LMP) azt javasolta, várják meg az aláírások hitelesítését, és a döntést inkább bízzák a népre, ám kezdeményezésükkel kisebbségben maradtak. Ezt képviselte a DK, a Párbeszéd képviselője is. Míg a Jobbik az olimpiára fordítandó pénzek hasznos elköltését szorgalmazta, így az egészségügy, az oktatás és a közösségi közlekedés fejlesztésére vagy éppen a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető út – olimpiától független – felújítására.
A szocialisták a főváros ezer milliárdos fejlesztési támogatásának Lázár János elvonására tett ígéretét „visszautasító” határozati javaslatot nyújtottak be. Végül ez sem kapott többséget, bár Tarlós István megjegyezte: ő szíve szerint támogatná az előterjesztést, de bízik a Fideszben. Budapest vezetője elmondta: ő hisz Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Lázár szavait cáfoló nyilatkozatának.
A Momentum Mozgalom közleményben reagált a döntésre. Mint írták, ezzel „hivatalossá vált a kormány gyáva lépése, amivel elárulta azokat is, akik támogatják az olimpia ügyét. Bár mi úgy gondoljuk, most nem alkalmas, hogy az ország olimpiát rendezzen, azoknak is joguk lett volna véleményt mondani, akik támogatják ezt az ügyet. Ezt elvették tőlük.”
Hozzátették, ezzel azonban, az elemzők jóslataival ellentétben, nem került rosszabb helyzetbe a Momentum: az ügynökakták, és az, hogy a politikai elit egy része az ügynökmúltjával zsarolható, még az olimpiánál is fontosabb ügy. Mivel, úgy vélik, hogy a politikai elit ellen fog állni, a társadalmat akarják megmozdítani, „a kritikus tömeg képes lesz széttörni ezt a politikai összezárást”.
A fővárosi képviselők az elfogadott határozatukban kimondták: a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) közösen vonják vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatukat. Erről Tarlós István Borkai Zsolttal, a MOB elnökével azonnal értesítik a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). A Fővárosi Közgyűlés május 31-ig áttekinti az olimpiával kapcsolatban hozott összes korábbi döntését. Kezdeményezik a rendezésre többek között 200 millió forintos fővárosi közpénzzel, a város 50 százalékos részvételével létrehozott Budapest 2024 Nonprofit Zrt. jogutód nélküli megszüntetését is. Továbbá felkérték a főpolgármestert, hogy a korábbi kormányhatározatokban már nevesített, de „az olimpiai pályázattól függetlenül is megvalósuló” beruházások további sorsáról tárgyaljon a kormánnyal. Az elfogadott szöveg szerint a városháza azt szeretné, hogy a korábban a kormány által ígért sportfejlesztéseken túli infrastrukturális, közúti és közösségi közlekedési fejlesztések 2024-ig megvalósuljanak.
A Momentum Mozgalom januárban kezdett aláírásgyűjtésbe a 2024-es budapesti olimpiáról szóló népszavazás kiírásáért. 138 ezer érvényes fővárosi szignóra volt szükségük a referendum kiírásához, 266 151 aláírást sikerült összegyűjteniük, így valószínűleg meglesz az érvényességi küszöb.
Az már korábban körvonalazódott, hogy a népszavazást még ez esetben sem fogják kiírni, ugyanis február 22-én, pár nappal az ívek leadása után Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István budapesti főpolgármester és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke úgy döntöttek, hogy „a megbomlott nemzeti konszenzus miatt” vissza kell vonni az olimpiai pályázatot.
