Magyarországi téli olimpia: senki nem tud semmit, egyébként is irreális

A magyar–osztrák rendezés ötletéről az olimpiai bizottság, a jégkorongozók, de az osztrákok sem hallottak semmit.

Török egyébként teljesen irreálisnak, komolytalannak tartja a magyarországi téli olimpia ötletét.

Olimpia a világ körül

Az olimpiák történetében egyetlen példa volt eddig arra, hogy egy sportág küzdelmeit nem a játékok helyszínén vagy annak közelében, hanem több ezer kilométerre arrébb rendezték. 1956-ban Melbourne látta vendégül a világ olimpikonjait, de a lóbeviteli tilalom miatt nem tudták Ausztráliában megtartani a lovas versenyeket. Így Stockholmba költöztették a lovastusa, a díjugratás és a díjlovaglás számait, melyeket hónapokkal a melbourne-i játékok előtt, 1956 júniusában bonyolítottak le.

Az eredeti felvetés szerint a jeges sportok helyszíne lehetne Magyarország, hogy melyik város, persze teljesen bizonytalan. A korcsolyázószövetség részéről próbáltunk elérni vezetőt, de igazából onnantól fogva tőlük értelmetlen reagáltatni bárkit is a hírre, hogy Kósa, vagyis a szövetség elnöke maga válaszolt nemmel a kandidálás lehetőségére. Egészen pontosan az ATV kérdésére – amely úgy szólt: Valóban megpályázzuk az osztrákokkal közösen a téli olimpia megrendezését? – azt az egy szót küldte el sms-ben, hogy Nem.

A jégkorongozóktól Kölnben sikerült elcsípnünk telefonon Kovács Zoltán főtitkárt, aki a nemzetközi szövetség közgyűlésére utazott, ahol pénteken eldől, mi rendezhetjük-e a 2018-as divízió I-es világbajnokságot. „Semmit sem hallottam az egészről, de ha felmerülne a rendezés, mi akkor sem dönthetünk a kérdésben. Egyébként pár perce futottam össze az osztrák hokiszövetség főtitkárával, és egyetlen szóval sem említette, hogy közösen pályáznánk a 2026-os játékokra.” Ha tehát tényleg Kósa Lajos fejéből pattant ki a gondolat, akkor erről igen szűk körben egyeztethetett, de az illetékesek közül bizonyosan senkivel, ugyanis a mellékelt ábra szerint sem az olimpiai bizottságban, sem a jégkorongozóknál nem tud senki semmit az egészről.

És, ha hitelt adunk Kósa Lajos egyszavas, sms-en elküldött nyilatkozatának, maga Kósa Lajos sem tud semmit Kósa Lajos ötletéről.

Pedig ha komoly a szándék, lenne miről tárgyalni, ugyanis egy téli olimpia nem iskolai futóverseny, sem a megszervezését, sem költségeit tekintve. A jövő évi, phjongcshangi költések például most mintegy 700 milliárd forintnál tartanak átszámítva, körülbelül az összeg negyedével csúsztak túl az eredeti terven. Nekik teljesen új létesítményeket is fel kellett húzniuk, és minden bizonnyal Budapestnek is így kellene tennie, ha itt rendeznék a jeges sportágak versenyeit. Amennyiben társulnánk Ausztriához, biztosan a fővárosunk jöhet csak szóba. Ehhez viszont nem árt tudni, hogy Dél-Koreában egy nyolcezres és egy tizenkétezres korcsolyapálya várja a versenyzőket, a jégkorongozókat egy tízezres és egy hatezres jégcsarnok, nem beszélve a gyakorlócsarnokról. Erre mondta Kovács Zoltán, hogy kandidálás esetén nálunk még a Papp László arénát is bővíteni kellene mint fő hokis helyszínt. Plusz mindenképp el kellene készülnie annak az öt-hatezres jégkorongcsarnoknak, amelyet a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési program részeként a Budapesti Olimpiai Központ területén építenének fel valamikor 2017 és 2022 között. A terv a Magyar Közlönyben jelent meg még tavaly karácsony táján.

Korcsolyaarénánk egy sincs, amely a Phjongcshanghoz közeli Kangnung város létesítményéhez fogható, vadonatújakat kellene felhúzni a következő években. (Nemrégiben Ruzsbaczky Zoltán kolléga járta végig a phjongcshangi helyszíneket, kattintson!)

Curlingarénából szintén híján vagyunk, pedig ez is húzósportág a téli olimpiákon: egyetlen hitelesített pályánk van, Kamaraerdőn. Nem vagyunk egyébként rosszak a sportban, az elmúlt években ezüst- és aranyérmünk is volt vegyes párosban világbajnokságon.

A 2026-os olimpiával kapcsolatos találgatásoknak alapot adhat, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által meghirdetett Agenda 2020 lehetővé teszi a határon átnyúló rendezést. Ez számunkra most azért lehet fontos, mert Innsbruck közel van a pályázat beadásához, és Kósa elvileg úgy képzelhette, hogy Ausztriához társulnánk rendezőként. Az Osztrák Olimpiai Bizottság munkacsoportja 2017 közepére ígérte annak a tanulmánynak a kidolgozását, mely alapján eldöntik, kandidál-e a város. Azt a kérdést azért nem árt feltenni: mi szüksége lenne ránk Innsbrucknak? Tirol fővárosa 1964-ben és 1976-ban is rendezett már téli olimpiát, és elképzeléseik szerint a már meglévő létesítményeiket kellene csak felújítani. Mi az infrastruktúrában ehhez képest elég rosszul állunk.

A lehetséges ellenfelek

Egy sor város visszakozott a 2026-os olimpia megrendezésétől, mely korábban tervezett pályázni. Québec, Boston, Auckland, Drezda, az olaszországi Aosta, Stockholm, Helsinki, mely a norvég Lillehammerrel közösen szeretett volna kandidálni, Barcelona és Graubünden svájci kanton egyik városa, melyet később jelöltek volna meg. Akik továbbra is tervezik, hogy vendégül lássák a téli játékokat: az argentin Ushuaia, Szapporó, a svájci Sion, az amerikai Kennesaw Mountain, Almati, a szintén amerikai Bozeman, Calgary, a török Erzurum és a már említett Innsbruck.