A Veszprém ifjú titánjainak nagyon fekszik a Vranjes által hozott új stílus

Ligetvári és Győri kezdésként egy hét pihenőt kapott, de három nap után hiányzott nekik a kézilabda.

Arday Attila
2017. 08. 24. 19:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A BL-győzelemért folyamatosan harcoló klub edzésén Ligetvári Patrik előbb az Algériában kapott pofonokról beszélt:

– Meg kellett volna vernünk az első meccsen a németeket, le voltunk törve, és a norvégok átrohantak rajtunk – mondta el a magyar Nemzetnek a balátlövő arról, hogyan történhetett, hogy a félidőben Norvégia 20-13-ra vezetett ellenünk, és végül kilenc góllal nyert. – A rangidősökkel összehívtuk a társaságot, megbeszéltük, hogy egy világbajnokságról nem mehetünk így haza, a felnőttcsapattól is példát vehetünk, ahogyan idén a franciaországi vb-n összeszedte magát és bejutott a negyeddöntőbe. Csak felfelé vezethetett az utunk, hittünk ebben.

A társaság ezt követően zsinórban négy győzelmet aratott, a nyolcaddöntőben hosszabbításban verte meg egy góllal az addig veretlen Szlovéniát, majd a másnapi negyeddöntőben – szintén hosszabbításban – egy góllal a későbbi vb-győztes spanyoloktól.

– Ekkor már nem voltunk csalódottak, mert mindent megtettünk a spanyolok ellen. Két nap alatt ez volt a második csatánk, amely a ráadásban dőlt el, azon múlott minden, ki hibázik többet. Motivált minket ezután, hogy odaérjünk az ötödik helyre. Miután újabb két győzelemmel ez sikerült, nagyon jó érzésekkel jöttünk haza – folytatta Ligetvári Patrik, akinek papíron nem is volt nyári pihenője. – Mivel Győri Matyival június közepén még Eb-selejtezőt játszottunk a nagyválogatottal (Győri 10 gólt lőtt a hollandoknak – A. A.), elvileg talán három szabadnapunk volt összesen, de aztán Veszprémben Ljubomir Vranjes edzőtől kaptunk egy hét pihenőt. Furcsa volt, nem vagyunk hozzászokva, három nap után hiányzott a kézilabda. Nagyon vártuk, hogy a klubbal elkezdjünk edzeni.

A többiektől tudtuk, hogy megváltozott és jobb lett a légkör, nekem pedig nagyon tetszik az a rohanós játék, amelyet az új edző hozott. Matyiban és bennem is maximálisan megbízik, ezt elmondta nekünk.

Azt már a januári felnőtt-vb-n is láttuk, a védekezésben már akkor kulcsszerepet kapó Ligetvári bátran befejezi messziről is a gyors ellentámadásokat. A korosztályos és a nagyválogatottban pedig már kialakulhatott a játékkapcsolata az irányító Győri Mátyással, aki a nyár óta klubtársa, miután Balatonfüredről áthívta őt Európa egyik legnagyobb kézilabdaklubja. A Veszprém nyilvános edzésén Győri kapta az első nagy tapsot a hét-nyolcszáz fős közönségtől, amikor a modern kézilabdát bemutatva szinte követhetetlen sebességgel vette át és lőtte el pontosan a labdát.

– Vranjes azt a kézilabdát szereti, ami az én játékom is, a futósat – mondta a junior-vb álomcsapatába beválasztott húszéves tehetség. – Nagy meglepetés volt nekem, hogy a Veszprém már most szerződtetett, nem gondoltam, hogy ilyen hamar megtörténik.

Azután döntöttem el, hogy igent mondok, miután Vranjes személyesen beszélt velem, és megtudtam, ő bólintott rá az igazolásomra, kellek neki. Szimpatikus, hogy a fiatalok pártján áll.

Aron Pálmarsson furcsa távozásával (egy üzenet negyedórával Vranjes első edzése előtt arról, hogy Izlandra utazik) a váratlannál is nagyobb lehetőséghez jutott Győri Mátyás és a magyar kézilabda, hiszen az irányítóposzton kettesben maradt Lékai Mátéval.

Győri Mátyástól tudjuk, hogy hobbija sincs, minden erejét, idejét a kézilabdának szenteli, levelezőn végzi az edzőképzőt. Még a junior-vb előtt elmondta, élvezi, amikor pályán lehet (ez látszik is), nincs más célja, csak győzni és győzni. 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.