Néhány ötletet még érlelni kellene

A közelmúltban roppant aktív lett a labdarúgás szabályait módosítani jogosult szervezet, az IFAB. Az utóbbi három évben több reformot is végrehajtott, és júniustól újabb módosítások lépnek életbe — ezeket tekintjük át két edző és egy játékos segítségével.

Júniustól Harry Kane (jobbra fehérben) sem állhat majd be az ellenfél sorfalába Fotó: Eddie Keogh Forrás: Reuters

Nagy meglepetés nem érhette a futball világát, amikor a hét végén kiderült, több ponton is módosulnak a labdarúgás szabályai. Zvonimir Boban, a FIFA főtitkárhelyettese tavaly április elején már beszámolt az elképzelésekről, hozzátéve, hogy azokat ifjúsági mérkőzéseken tesztelik. Egy hónap híján egy év elteltével a tervekből konkrét elhatározás lett, a sportág szabályalkotó testülete, az IFAB aber­deeni ülésén az illetékesek a módosítások bevezetése mellett döntöttek. Az IFAB 1886 óta tartja a kezében ezt a jogot, roppant nehezen bólintott rá minden változásra, ám az utóbbi években feltűnően szorgalmassá vált. Fennállása során soha nem hajtott végre annyi reformot, mint 2016-ban, majd elfogadta a videóbíró rendszerét, most pedig ismét újításokkal rukkolt elő.

Ezek közül néhány nem túl jelentős, idesorolható például az, hogy ha a játékvezetőhöz ér a labda, akkor labdaejtéssel folytatódik a játék, de akadnak ennél sokkal lényegesebbek is. Tegyük hozzá: az Aberdeenben tartott IFAB-ülésről még nem született hivatalos közlemény, a szövetségek – köztük az MLSZ – nem kaptak ismertetőt a módosításokról, ezért Puhl Sándor, a magyar játékvezetői bizottság elnöke nem is kommentálja azokat, mert sajtóból szerzett értesülésekkel nem kíván érdemben foglalkozni.

Lapunk két edzőt és egy játékost kérdezett az újdonságokról, közülük Dajka László, a Kisvárda mestere sarkosan fogalmazott: „A döntéshozóknak azt üzenem, hogy menjenek szabadságra, pihenjenek, és hagyják békén a futballt. Az utóbbi ötven évben egyetlen nagyon jó változtatást hoztak össze, azt, amely szerint a kapus nem foghatja meg kézzel a hazaadást, a többi szerintem gyakran esetleges és cseppet sem lényeges módosítás.”

Júniustól Harry Kane (jobbra fehérben) sem állhat majd be az ellenfél sorfalába
Fotó: Reuters

A hazaadással kapcsolatos szabályt 1992-ben változtatták meg, és a szakma berzenkedve fogadta, ám ma már senki sem vitatja, hogy jót tett a játéknak. Kérdés, a júniustól várható reformok kiállják-e az idő próbáját. A leglényegesebbek: a tizenegyesrúgás pillanatában elég, ha a kapusnak csak az egyik lába van a gólvonalon; ha a büntetőrúgásnál a kapufáról vagy a kapusról kipattan a labda, a játék megáll; a szabadrúgásoknál a sorfalba senki nem állhat be a támadó csapatból; a kézzel elért gólok a jövőben nem érvényesek, függetlenül attól, hogy a játékos véletlenül ért-e a labdához vagy sem; a lecserélt játékosok már az oldalvonal legközelebbi részénél elhagyhatják a pályát, nem kell a megszokott helyen lejönniük; a játékostársak labdába érhetnek a 16-oson belül is egy kirúgás után (eddig csak a büntetőterületen kívül volt erre lehetőségük); kaphatnak sárga és piros lapot az edzők és a stábtagok is.

Gróf Dávid, a Bp. Honvéd kapusa több ponton is érintett, és örül a változásoknak: „Ha a szabadrúgást huszonöt méteren belül kapjuk, a sorfal sokat kitakar, és ha még az ellenfél is odaáll, akkor jóval kevesebbet látok, így jó, ha ezt nem teheti meg. Ma már nem divat a hosszú kirúgás, a csapatok a labda felhozatalára törekednek, és ezt megkönnyíti, ha a társ már a tizenhatoson belül játékba avatkozhat.”

A kapus persze azt is örömmel fogadja, hogy ha kivéd egy tizenegyest vagy a labda kijön a kapufáról, akkor a kipattanó labdával nem lehet ismételni, Dajka László azonban ezt érthetetlennek, Gellei Imre korábbi szövetségi kapitány, az MLSZ szakmai bizottságának tagja pedig igazságtalannak tartja. „Világos, ezzel értelmét veszti a tizenhatos vonalán a tülekedés, de a kettő nincs egyensúlyban, én még érleltem volna ezt az ötletet. Az edzőknek és a stábtagoknak adható lapokkal egyetértek. Nem könnyű kordában tartani az érzelmeket a kispadon, és az jó, ha van a lelátóra küldés előtt egy köztes fokozat a sárga lapos figyelmeztetéssel.”

Abban mindegyik kommentátorunk megegyezett, hogy a végleges vélemény megfogalmazásához ismerni kellene a részleteket is. Például nem tudjuk, a támadó játékosok hány méterre helyezkedhetnek el a sorfaltól, a kivédett büntető után hogyan folytatódik a játék, és még sok kérdésre nem ismerjük a választ.