Nincs idő téli álomra

Miként újabban a Kárpátok medvéi, a magyar futball sem alszik téli álmot: minden korábbinál hamarabb, már január 25-én megkezdődik a labdarúgó NB I tavaszi szezonja. S mivel december ­15-én zárult az előző év, a téli szünet kereken negyven nap csupán. Miként összeállításunkból kiderül, e tekintetben egyértelműen a környező országok elé került a magyar futball, s felzárkózóban van az európai elithez. Bárcsak ugyanezt elmondhatnánk a sportág valamennyi szegmenséről.

2020. 01. 03. 14:48
A zöld-fehérek az élről várják a tavaszi szezonkezdést Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akadt néhány kirívó januári mérkőzés a magyar labdarúgás históriájában, mint például a manapság is sokat emlegetett, 1955-ös Honvéd–MTK találkozó, amely – nem tévedés – Puskásék ­9:7-es győzelmével zárult, de ez idő tájt a magyarok, ha télen fociztak, akkor azt Dél-Amerikában tették. Ám a tengerentúli túrák ideje már legalább négy évtizede lejárt.

Aztán voltak olyan idők is, amikor nálunk több mint három hónapon át aludt téli álmot a futball, miközben Euró­pa elit ligáiban legfeljebb egy hónapra állt le a bajnokság, ha leállt egyáltalán, természetesen Angliá­ra gondolva. Lemaradásunknak számos oka közül a hosszú téli pihenő az egyik. Mára ezt lényegében sikerült leküzdeni, ami kétségtelenül a stadionrekonstrukció vívmánya. December 15-én játszották az NB I 16. fordulóját, s január 25-én máris következik a 17. Ennél rövidebb szünetet tényleg csak az elit tart, Nyugat-Európában jellemzően december 21–22-én zárták a szezont. Olaszországban és Spanyolországban az előttünk álló hét végén újra pályára lépnek a csapatok, Franciaországban egy, Németországban pedig két héttel később folytatják.

Elvileg nálunk is lehetne még rövidebb a kihagyás, csak az emberek tavaszi napsütésben se nagyon mennek ki a hazai bajnokikra, hát még téli zimankóban. S van egy másik, ennél szorítóbb szakmai szempont: a sportág centrumában nyáron csak július végén, augusztus elején indul újra az élet, a magyar klubcsapatok viszont már július elején nemzetközi kupamérkőzéseket vívnak – ehhez kell igazítani a bajnoki rajtot is.

A környező országok közül csak Romániában hasonlóan rövid a téli szünet, ott december 22-én ért véget a futball óéve, s február 1-jén kezdődik az új. Horvátország egy, a legtöbb szomszédos ország pedig három-négy hetes csúszásban van hozzánk képest. Szlovákiában például december 8-án lezárták az őszt, s majd csak február 22-én folytatódik a bajnokság. Újabb körülmény, amit mérlegelve feltehetjük az akadémikus kérdést: ugyan mitől jobb a szlovák futball, mint a magyar? Bulgáriában – csakúgy, mint Szerbiában – kereken két hónap a téli szünet, tehát e tekintetben előnyben vagyunk pótselejtezős riválisunkkal szemben.

Igaz, a szintén potenciális ellenfélnek tekinthető Izland a bizonyíték arra, hogy fontos, de nem egyedüli szempont az egész évre elhúzódó bajnoki rendszer. Ott már szeptember végén befejeződött a 2019-es bajnokság, és majd csak áprilisban kezdődik a 2020-as.

A zöld-fehérek az élről várják a tavaszi szezonkezdést
Fotó: Mirkó István

Benidormban a Fradi

A klubok közül elsőként a címvédő FTC hozta nyilvánosságra a felkészülési programját. A Fradi a magyar futball egykoron közkedvelt téli állomáshelyén, a spanyolországi Benidormban hangol a januári rajtra. Szergej Rebrov együttese négy edzőmeccset is játszik, méghozzá igazán nívós ellenfelekkel: a német első osztályú Union Berlinnel, az egy­aránt második ligás Hannoverrel és Wehennel, valamint a kolozsvári CFR-rel.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.