Az MLSZ átpasszolta a felelősséget

Az NB I a jövőben az európai tendenciát követve lényegében központi, azaz szövetségi korlátozás nélküli professzionális ligává válik, az NB II azonban határozottan megmarad magyar gyökerű bajnokságnak, az NB III-ban pedig valamennyi első osztályú klub indíthat „tartalékcsapatot”. Mindezek mellett a tehetségek az eddigieknél is nagyobb támogatást kapnak a kitűnésre. Így foglalhatjuk össze a Magyar Labdarúgó-szövetség múlt héten bejelentett és nagy visszhangot kiváltott intézkedéseinek lényegét, amelyek hátteréről Vági Márton főtitkár adott részletes tájékoztatást.

2020. 02. 13. 5:55
A kispesti nevelésű Banó-Szabó Bence (balra) az üdítő ifjú kivételek egyike Fotó: Török Attila Forrás: Nemzeti Sport/Török Attila
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ebből ered a nyártól érvényes új szabályozás. Eszerint a klubok alkalmazhatnak csupa légióst, de csapatonként legfeljebb 25 játékost. S van még egy megkötés, amely – helytelenül – fizetési sapkaként híresült el. Az MLSZ nem tesz egyebet, mint követi a nemzetközi futballban érvényes pénzügyi fair play gyakorlatát. A klubok az úgynevezett iparágon kívüli jövedelmüknek – idetartozik a meccsnapi fogyasztásból, a jegyek értékesítéséből, a marketingből, tévés közvetítésekből, szponzori szerződésekből és a merchandisingból származó bevétel – legfeljebb a hetven százalékát költhetik bérekre, s nemcsak a játékosokat, hanem valamennyi stábtagot ideértve. Vági Márton hangsúlyozta, a hetven százalék nemzetközi norma, s példaként megjegyezte, hogy a nemzetközi porondon érintett magyar csapatoknál egy-egy évben a vonatkozó mutató jóval meghaladta a hetven százalékot, ugyanakkor olyan magyar csapat is van, ahol ez a szám kevesebb mint ötven százalék volt.

A főtitkár szerint alaptalan a félelem, hogy az új szabályzás miatt nyártól a külföldi futballisták ellepik az NB I-et. A már idézett szám, az 504 is úgy adódik, hogy ebből „csak” 128 külföldi, tehát a teljes létszám nagyjából egynegyede. Hasonló arány figyelhető meg a játékpercekre lebontva: a magyarok durván a mezőny kétharmadát teszik ki, egy tizenegy fős csapatra vonatkoztatva átlagosan hét-nyolc magyar labdarúgó szerepel az együttesekben. A tavalyi évben tizenegy csapat nem használta ki a tízes külföldi korlátot, és csupán a Ferencvárosnak volt 14 szerződéses külföldi játékosa. A főtitkár szerint ez az adat rendben van, s szerinte nem kell attól tartani, hogy a nyártól gyökeresen megváltozik.

A kispesti nevelésű Banó-Szabó Bence (balra) az üdítő ifjú kivételek egyike
Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

Annál aggasztóbb, hogy a magyar fiatalok aránya drasztikusan csökkent. A 25 évnél fiatalabbak esetében mérkőzésenként 4-ről 2,6-ra, a 21 alattiak körében pedig 1,09-ről 0,37-re. A következő idénytől életbe lépő támogatási rendszerrel a szövetség egy három-négy éves átalakulási programot indít, a tehetségek fejlődését és ezáltal a felnőtt futballba történő minél előbbi beépülését igyekszik támogatni. Az NB II-ben az U20-asok után, az NB I-ben az U21-esek után jár kiemelt javadalmazás, miközben mindkét bajnokságban a támogatást követő évben is megmarad egy csökkentett összegű elismerés. S ennél is lényegesebb, hogy a másodosztály továbbra is tisztán magyar lesz, ebből nem enged az MLSZ. Miközben az NB I-ben a nemzetközi futballban érvényes szabályozás mellett immár korlátozás nélkül, tisztán érvényesülnek a professzionális feltételek, az NB II megmarad a magyar labdarúgás fundamentumának. A nyártól továbbá valamennyi első osztályú klub indíthat csapatot az NB III-ban, de csak úgy, hogy csupán négy U21-esnél idősebb játékost foglalkoztathat.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy nincs önmagában üdvözítő szabályozás és bajnoki rendszer, a játékosok fejlődése, a játék minősége pedig nem ezektől a formai döntésektől függ. Minden szinten a versenyt, a versenyhelyzetet kell erőltetni, mert ez hiányzik elsősorban a magyar labdarúgásból. A munkának, a versenynek az MLSZ csak a feltételeit teremtheti meg.

Az már a klubokon múlik, hogy a feltételeket milyen tartalommal töltik meg.

Már idén VAR

A főtitkár további érdekes bejelentéseket is tett. Megismételte, hogy az MLSZ elnökének szándéka szerint a következő vb-selejtezőkön is Marco Rossi marad a válogatott szövetségi kapitánya. A jövő évtől új hagyományt teremtve minden évben a Puskás Arénában rendezik meg a Magyar Kupa döntőjét, a nemzeti stadionba viszont gyakorlati akadályok miatt nem térhetnek vissza a kettős rangadók. Az NB I-ben is bevezetik a videóbírót, a VAR-t, szándékaik szerint még idén, de legkésőbb egy éven belül. Mindezekről az MLSZ a közeljövőben részletes tájékoztatást is ad majd.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.