Az MLSZ átpasszolta a felelősséget

Az NB I a jövőben az európai tendenciát követve lényegében központi, azaz szövetségi korlátozás nélküli professzionális ligává válik, az NB II azonban határozottan megmarad magyar gyökerű bajnokságnak, az NB III-ban pedig valamennyi első osztályú klub indíthat „tartalékcsapatot”. Mindezek mellett a tehetségek az eddigieknél is nagyobb támogatást kapnak a kitűnésre. Így foglalhatjuk össze a Magyar Labdarúgó-szövetség múlt héten bejelentett és nagy visszhangot kiváltott intézkedéseinek lényegét, amelyek hátteréről Vági Márton főtitkár adott részletes tájékoztatást.

A kispesti nevelésű Banó-Szabó Bence (balra) az üdítő ifjú kivételek egyike Fotó: Török Attila Forrás: Nemzeti Sport/Török Attila

Miért nem képes élni a magyar labdarúgás a történelmileg kivételes, sőt kivételezett helyzettel? Az infrastruktúrával és a pénzügyi háttérrel párhuzamosan miért nem fejlődik a szakmai munka? A magyar futball, különösen a válogatott miért nem lép előrébb a nemzetközi porondon? Miért nem bukkannak fel Európa-szerte is jegyezhető tehetségek? Örökzöld kérdések. Kiegészítve azzal, hogy kit terhel a felelősség mindezért: a szövetséget vagy a klubokat.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) január végi intézkedéseivel a kluboknak nagyobb lehetőséget nyújt, egyúttal részben a felelősséget is átruházza. Nézzük a kiindulópontot! Az elmúlt évtizedre visszatekintve az MLSZ azzal is igyekezett képviselni a magyar futball érdekeit, hogy az NB I-ben korlátozta a külföldi játékosok számát, az NB II-ben pedig egyenesen tiltja a jelenlétüket. Éppen ezért érthetetlennek tűnt, hogy az MLSZ már a 2019–20-as idényre is tíz főre emelte a szerepeltethető légiósok számát, a múlt héten pedig futótűzként terjedt annak a határozatnak a híre, miszerint a 2020–21-es évadtól a klubok akár csupa külföldivel is feltölthetik a keretüket. A döntésnek csupán ezt az elemét nézve úgy tűnhet, az MLSZ beismerte a vereségét a klubokkal szemben vívott küzdelmében. Vági Márton ezt a képet árnyalta, bemutatva, a szövetség miképpen igyekszik elősegíteni a jövőben a fiatalok hatékonyabb képzését és ezáltal beépülését a felnőtt csapatokba.

A múlt héten ismertetett bejelentések megértéséhez érdemes felidézni Csányi Sándornak a szövetség tavaszi közgyűlésén elmondott beszédének talán legfontosabb elemét. Az MLSZ elnöke nem is leplezte megrökönyödését azon számadat miatt, miszerint az NB I-es kluboknak összesen 504 fizetett labdarúgójuk van. Hiszen – mind a tizenkét csapattal kalkulálva – egyszerre 131-en, a három-három cserével együtt is legfeljebb 168-an lehetnek a pályán, s 22-es keretekkel számolva is csupán 264 a teljes létszám. Az 504 játékos alapján a klubok átlagosan 42 fős keretekkel működtek. Csányi Sándor szerint ez felelőtlenség. Sőt nyilvánvaló pazarlás, anyagilag és az emberi erőforrások oldaláról is. Általában is jellemzi az NB I-et, hogy a klubok rengeteg olyan játékost kötnek meg – mondjuk ki – értelmetlenül, akik más csapatokban vagy alsóbb osztályokban rendszeres játéklehetőséget kaphatnának.

Ebből ered a nyártól érvényes új szabályozás. Eszerint a klubok alkalmazhatnak csupa légióst, de csapatonként legfeljebb 25 játékost. S van még egy megkötés, amely – helytelenül – fizetési sapkaként híresült el. Az MLSZ nem tesz egyebet, mint követi a nemzetközi futballban érvényes pénzügyi fair play gyakorlatát. A klubok az úgynevezett iparágon kívüli jövedelmüknek – idetartozik a meccsnapi fogyasztásból, a jegyek értékesítéséből, a marketingből, tévés közvetítésekből, szponzori szerződésekből és a merchandisingból származó bevétel – legfeljebb a hetven százalékát költhetik bérekre, s nemcsak a játékosokat, hanem valamennyi stábtagot ideértve. Vági Márton hangsúlyozta, a hetven százalék nemzetközi norma, s példaként megjegyezte, hogy a nemzetközi porondon érintett magyar csapatoknál egy-egy évben a vonatkozó mutató jóval meghaladta a hetven százalékot, ugyanakkor olyan magyar csapat is van, ahol ez a szám kevesebb mint ötven százalék volt.

A főtitkár szerint alaptalan a félelem, hogy az új szabályzás miatt nyártól a külföldi futballisták ellepik az NB I-et. A már idézett szám, az 504 is úgy adódik, hogy ebből „csak” 128 külföldi, tehát a teljes létszám nagyjából egynegyede. Hasonló arány figyelhető meg a játékpercekre lebontva: a magyarok durván a mezőny kétharmadát teszik ki, egy tizenegy fős csapatra vonatkoztatva átlagosan hét-nyolc magyar labdarúgó szerepel az együttesekben. A tavalyi évben tizenegy csapat nem használta ki a tízes külföldi korlátot, és csupán a Ferencvárosnak volt 14 szerződéses külföldi játékosa. A főtitkár szerint ez az adat rendben van, s szerinte nem kell attól tartani, hogy a nyártól gyökeresen megváltozik.

A kispesti nevelésű Banó-Szabó Bence (balra) az üdítő ifjú kivételek egyike
Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

Annál aggasztóbb, hogy a magyar fiatalok aránya drasztikusan csökkent. A 25 évnél fiatalabbak esetében mérkőzésenként 4-ről 2,6-ra, a 21 alattiak körében pedig 1,09-ről 0,37-re. A következő idénytől életbe lépő támogatási rendszerrel a szövetség egy három-négy éves átalakulási programot indít, a tehetségek fejlődését és ezáltal a felnőtt futballba történő minél előbbi beépülését igyekszik támogatni. Az NB II-ben az U20-asok után, az NB I-ben az U21-esek után jár kiemelt javadalmazás, miközben mindkét bajnokságban a támogatást követő évben is megmarad egy csökkentett összegű elismerés. S ennél is lényegesebb, hogy a másodosztály továbbra is tisztán magyar lesz, ebből nem enged az MLSZ. Miközben az NB I-ben a nemzetközi futballban érvényes szabályozás mellett immár korlátozás nélkül, tisztán érvényesülnek a professzionális feltételek, az NB II megmarad a magyar labdarúgás fundamentumának. A nyártól továbbá valamennyi első osztályú klub indíthat csapatot az NB III-ban, de csak úgy, hogy csupán négy U21-esnél idősebb játékost foglalkoztathat.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy nincs önmagában üdvözítő szabályozás és bajnoki rendszer, a játékosok fejlődése, a játék minősége pedig nem ezektől a formai döntésektől függ. Minden szinten a versenyt, a versenyhelyzetet kell erőltetni, mert ez hiányzik elsősorban a magyar labdarúgásból. A munkának, a versenynek az MLSZ csak a feltételeit teremtheti meg.

Az már a klubokon múlik, hogy a feltételeket milyen tartalommal töltik meg.

Már idén VAR

A főtitkár további érdekes bejelentéseket is tett. Megismételte, hogy az MLSZ elnökének szándéka szerint a következő vb-selejtezőkön is Marco Rossi marad a válogatott szövetségi kapitánya. A jövő évtől új hagyományt teremtve minden évben a Puskás Arénában rendezik meg a Magyar Kupa döntőjét, a nemzeti stadionba viszont gyakorlati akadályok miatt nem térhetnek vissza a kettős rangadók. Az NB I-ben is bevezetik a videóbírót, a VAR-t, szándékaik szerint még idén, de legkésőbb egy éven belül. Mindezekről az MLSZ a közeljövőben részletes tájékoztatást is ad majd.