Hajdú B. István a tévészékház tetején is dolgozott

Az M4 Sportcsatorna kommentátora a kényszerleállás alatt is sokat dolgozott, olykor extrém körülmények teljesített.

Hajdú B. István, az M4 Sport népszerű kommentátora terjedelmes interjút adott a Nemzeti Sportnak. A koronavírus-járvány okozta kényszerleállás előtt a riporter Madridból közvetített Bajnokok Ligája-mérkőzéseket, s épp hogy lemaradt a Liverpool–Atlético visszavágóról. – A Liverpool–Atlético visszavágóra mi már nem utaztunk, Budapestről, a stúdióból zajlott a közvetítés. A napokban megjelent, milyen sokan megbetegedtek azok közül, akik aznap este ott voltak az Anfielden… – mesélte a kommentátor.

A rendkívüli veszélyhelyzet alatt az M4 Sport ismétlései, a 2016-os labdarúgó Eb, az olimpiai közvetítések felidézése jó kikapcsolódást jelentett a nézőknek – és nosztalgiázhatott a riporter is. Az athéni pólódöntőn mondott szavait sokan máig kívülről idézik. – Jó volt visszaemlékezni, persze, de amikor a helyszínen lehettem, a kollégákat ugye nem hallottam, most ezt is pótolhattam. Nyilván ezernyi emlék jött elő, ha már az athéni vízilabdatorna utolsó meccse szóba került: emlékszem, a körülöttem ülő kollégák nulla-háromnál kétségbeesve néztek rám, én meg mutattam, nyugi, nincs még vége… Reménykedtem, a csapatban rejlő erő és szenvedély csodát tehet. A záró negyed előtt biztos voltam abban, hogy képesek vagyunk három gólt lőni, de hogy gólt nem kapunk, az fel sem vetődött bennem. Utólag a játékosok mesélték, ők ott lent, a medencében arról beszéltek, kapott gól nélkül hozzák a negyedet, de hogy a fenébe lőnek hármat? Na, ez talán jelzi is, ki ért jobban a pólóhoz.

Hajdú B. István elmesélte, hogy olykor extrém körülmények között dolgozott, közvetítette a 2005-ös és a 2011-es BL-döntőt is. – Háromgyermekes apaként nem unatkoztam, és volt munka az előző hetekben is. Megesett, hogy egy műsor kapcsán összekötő szöveget kellett felmondani úgy, hogy az MTVA székházába akkor még egyáltalán nem lehetett belépni. Felmentem a tetőre, ahol csak az operatőr, a szerkesztő várt, tőlük biztonságos távolságban felmondtam, amit akartam, és irány haza. Aztán olyan meccseket is kellett kommentálni, amelyek közvetítési joga annak idején nem az MTVA birtokában volt, jó példa erre a Kispest-Honvéd–Manchester United 1993-as BL-selejtező, amelyet három-kettőre nyertek meg az angolok a Bozsik-stadionban. Érdekes szakmai feladat volt a nézőkkel nem elhitetve, hogy a közvetítés hangja is eredeti, az akkori részleteket lehetett az aktualitással vegyíteni. A fiatal Ryan Giggsről mondhattam, hogy azóta már edzőként is okozott nekünk kellemetlenséget, de, mondjuk, érdekes volt látni, hogy a United nagy sztárja, Bryan Robson és Illés Béla játéktudása között nincs jelentős különbség, sőt, az akkori angol lapok azt írták, Bánfi Jánosra fényes Premier League-karrier várhat… – Hallhattuk Bajnokok Ligája-döntőn is, újra.– Érdekes időutazás volt a 2005-ös vagy a 2011-es BL-döntőt 2020-ban újraközvetíteni: ahogy a nézők, úgy én is tudtam, miként alakul a Liverpool–AC Milan és a Barcelona–Manchester United mérkőzés, ráadásul ezeket a meccseket a helyszínről kommentálhattam – csak még nem az MTVA csatornáján.

Természetesen szó esett a folytatásról is. – Most hallottam a legfrissebb adatokat: nagyszerű nézettséget hozott már a Ferencváros–Mezőkövesd felkészülési mérkőzés közvetítése, amely egy vasárnap délelőttre esett. Érthető, a szurkolók ki voltak éhezve az élő közvetítésre. Azóta pedig az NB I-es meccseket is sokan követték figyelemmel. Nyilván jó élmény a korábbi nagy csatákat újranézni, de a futball, a sport varázsa mindig az, ha nem tudjuk, mi lesz a végeredmény. Az üres stadionból közvetíteni persze nem volt az igazi, hiszen ahogy futballozni, úgy közvetíteni is zsúfolt stadionból érdemes igazán.