Teremfoci a virtuális világban

Magnus Carlsen a várakozásoknak és az erőviszonyoknak megfelelően – mondhatnánk, világbajnokhoz illően – megnyerte a saját szervezésű, meghívásos online sakktornát. Jár neki tehát a hódolat és az elismerés, de azért némi fanyalgásra is lehet okunk. A rapid időbeosztású partik színvonala hagyott némi kívánnivalót maga után, ahogy azt az érdeklődésünkre Ribli Zoltán nagymester, olimpiai bajnok, kétszeres világbajnokjelölt is elmondta.

A norvég világelső most is megtalálta a nyerő lépéseket Fotó: Paul Childs Forrás: REUTERS/Paul Childs

– Akkora a különbség az igazi sakkhoz képest, mint a nagypályás futball és a teremfoci között – Ribli Zoltán így jellemezte a rapid időbeosztású partikat. – Az online térben ráadásul további nehezítő körülmények jelentkeznek. Az igazi sakk térben, három dimenzióban, az online műfaj pedig csupán síkban, két dimenzióban zajlik; akadnak olyan sakkozók, akiknek ez a körülmény befolyásolja a gondolkodását és hajlamosabbak a hibázásra. S akkor ott van az egér problémája: gyakran előfordul, hogy a játékos véletlenül egy mezővel hamarabb teszi le a figurát, ami azonnali vesztéshez vezet.

Ezek elsősorban technikai jellegű észrevételek, de Ribli Zoltán magát a rapid sakkot sem tartja sokra.

– Annak idején Kubában egy hónapon át tartó, huszonhárom fordulós tornán is részt vettem, ma, ha egy verseny kilencfordulós, a játékosok már panaszkodnak, hogy milyen fárasztó. Felgyorsult a világ, ezt az igényt szolgálja ki a rapid sakk is, amelynek a színvonala jócskán elmarad az igazi, klasszikus sakktól – folytatta az olimpiai bajnok.

A Magnus Carlsen szervezte torna nem csak ezért volt különleges. A nyolc résztvevő először körmérkőzést vívott – úgy, hogy minden egyes párharc négy partiból, egy mini páros meccsből állt. A legjobb négy jutott tovább, s a két elődöntő győztese szerepelhetett a fináléban.

A norvég világelső most is megtalálta a nyerő lépéseket
Fotó: REUTERS/Paul Childs

– Carlsen ehhez is nagyon ért, mondhatnám, Kaszparov útját járja, a tudását képes pénzre váltani. Norvégiában hihetetlenül népszerű, minden lépését egyenes adásban közvetítik, pláne most, hogy még sífutás és kézilabda sincs. A kétszázötvenezer dolláros pénzdíj felettébb tisztességes egy ilyen versenyre – jegyezte meg Ribli Zoltán, de persze a világbajnok képességeit nem vonja kétségbe.

– Nem vitás, hogy jelenleg Magnus Carlsen a világ legjobb sakkozója. A megnyitásokra nem fordít a kelleténél nagyobb figyelmet, a középjátékban viszont mindenkinél erősebben sakkozik, függetlenül az időbeosztástól.

Ribli Zoltán azzal viszont nem ért egyet, hogy a koronavírus-járvány időszaka nagy lehetőséget jelent a sakkozásnak, ahogy azt Carlsen hangoztatja.

– Magam is az internet segítségével oktatok, a tanítás tehát nem sínyli meg ezeket a heteket – mondta.

– Ám konkrét cél, versenyek nélkül a sakkozóknak is nehéz készülniük, komoly türelemre van szükség, hogy ezt az időszakot átvészeljék. Ilyenkor különösen nagy csábítás a snellezés, de a tanítványaimnak azt szoktam javasolni, legalább húszperces játszmákat váltsanak, mert az ennél rövidebb partik már tényleg csak a szórakozást szolgálják.