Főleg az Egyesült Államokban divatos a kettős karrierépítés. A tengerentúlon évtizedek óta virágzik az egyetemi sportkultúra, az egymással vetélkedő iskolák vonzó ösztöndíjakkal magukhoz csalogatják és beiskolázzák a fiatal, tehetséges sportolókat, akik a pályafutásuk befejezése után diplomával a kezükben a civil életben is könnyebben elboldogulnak.
Az öreg kontinensen is léteznek a felsőoktatási tanulmányokat és a magas szintű sportpályafutást összeegyeztető programok, de a meghatározó sportágak képviselői közül kevés híresség vette magának a fáradtságot, hogy ne csak a testét képezze, az elméjét is karban tartsa. A kevés kivétel egyike napjaink egyik meghatározó védője, az olasz labdarúgó-válogatott csapatkapitánya, Giorgio Chiellini.

Fotó: Alberto Lingria / Reuters
A Juventus játékosa 2010-ben alapfokú közgazdasági szakon, hét évre rá üzleti igazgatási mesterszakon szerzett diplomát a Torinói Egyetemen. Nem esett messze az alma a fájától: a pisai születésű játékos értelmiségi család sarja, apja orvos, édesanyja az üzleti életben tevékenykedik. Hogy mire viszi a gyermekük a futball után, az még a jövő zenéje, a két diplomával nem lesz elveszett ember az életben. De Giorgio Chiellininek még esze ágában sincs abbahagyni a labdarúgást. Ő a Juventus csapatkapitánya, már amikor Gianluigi Buffon nincs a pályán (mostanában ez ritkán fordul elő), és továbbra is számít a szolgálataira Roberto Mancini szövetségi kapitány. Ez utóbbi talán azért érdekes, mert Chiellini egyszer, a gyászos emlékű, elbukott Svédország elleni vb-pótselejtező után már elköszönt a squadra azzurától, de nem tudott nemet mondani a hívó szóra, és 35 évesen visszatért a válogatottba.

Fotó: Alessandro Garofalo / Reuters
Nem volt eleve elrendelt történet az övé. Giorgio Chiellini Livornóban kezdett sportolni, a kosárlabdával próbálkozott, de a termete miatt eltanácsolták, utána kötött ki a futballpályán. Ki nem néznénk belőle, de kezdetben ő is, mint a legtöbb olasz fiatal fantasista, azaz irányító középpályás szeretett volna lenni. De nem ez lett az igazi posztja, előbb védekező középpályást akartak faragni belőle, majd eggyel hátrébb vonták, a balhátvéd lett az igazi posztja. Itt feltalálta magát, ebben a pozícióban számítottak rá a Juventusnál és a válogatottnál, de egyszer csak megérkezett Didier Deschamps, aki eggyel beljebb húzta őt a „sakktáblán”. Chiellini a mai napig nem győz hálálkodni a francia edzőnek. – Deschampsnak köszönhetek mindent, a francia tréner próbált ki először a középhátvéd poszton! – méltatta a később a franciákkal kapitányként (is) vb-aranyat nyert, korábbi Juve-középpályást a sokoldalú védő.