Schmitt Pál kollégái, avagy utcagyerekből is lehet államfő + videó

A hónap elején jelent meg a hír, mely szerint az egyetemes profi ökölvívás legnagyobbjai közé tartozó, még mindig aktív, ugyanakkor a Fülöp-szigeteken szenátori tisztséget betöltő Manny Pacquiaót a kormányzópárt vezetőjévé választották, és ő lehet az ország következő elnöke. Hétfői hír szerint pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a paralimpiai bajnok Novák Károly Eduárdot jelöli sportminiszternek az alakuló új román kormányba. Nem példa nélküli tehát, hogy a sportvilág klasszisai olykor a politikában is nagyon magasra jutnak.

Libériai férfi George Weah arcképével Monroviában. Nehéz meccs következik Fotó: Reuters

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hétfői online ülésén megszavazta a romániai kormányalakításban való részvételét, majd megnevezte jelöltjeit az új kabinetbe. Ifjúsági és sportminiszternek Novák Károly Eduárdot, a csíkszeredai születésű, paralimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok kerékpározót jelölték. Novák 2012-ben Londonban pályakerékpározásban szerzett aranyérmet, ezzel ő lett Székelyföld és egyben Románia első paralimpiai bajnoka, de országúton van két ötkarikás ezüstje is, és háromszoros világbajnok. 2013-ban a Román Kerékpáros Szövetség elnökének is megválasztották. „Megtiszteltetésnek érzem, hogy sportminiszternek javasolt az RMDSZ, és egyben köszönöm a bizalmat” – írta közösségi oldalán a 44 éves Novák Károly Eduárd.

Novák Károly Eduárd köszöni a bizalmat
Fotó: MTI/Beliczay László

S lássuk a két évvel fiatalabb Manny Pacquiao történetét! Mint hazájában rengetegen, tízévesen ő is a megélhetésért kezdett bunyózni, és a profi ökölvívás történetében eddig példátlan módon nyolc különböző súlycsoportban lett világbajnok – a légsúly és a nagyváltósúly között. Még mindig aktív, legutóbb tavaly júliusban lépett szorítóba, amikor a WBA (Boksz Világszövetség) váltósúlyú vb-övét szerezte meg. Profi mérlege: 71 mérkőzésből 62 győzelem, két döntetlen és hét vereség. Hazájában szinte leírhatatlan a népszerűsége, amit a sokoldalúsága is fokoz. A 166 centis magassága dacára profi kosárlabdázókánt – mondani sem kell, hogy irányító volt – is megállta a helyét, jól énekel, több CD-je megjelent, szerepelt mozi- és tévéfilmekben, vagyis otthonosan mozog a kamerák előtt is. Pacquiao ezt hasznosítja a politikai karrierjében is, amit 2007-ben kezdett építeni. Három évvel később képviselő lett, 2016-ban szenátor, idén december 3-án pedig a Fülöp-szigeteki kormányzópárt, a PDP–Laban elnökévé választották a több mint százmilliós lakosságú kelet-ázsiai országot irányító Rodrigo Duterte mellé emelve. Kiváló barátságot ápol a már 75 éves államfővel, és sokan gondolják, hogy két év múlva ő válthatja majd. Manny Pacquiao azonban egyelőre nem kívánja kommentálni ezeket a találgatásokat. – A 2022-es választások még messze vannak, ne beszéljünk ezekről. Most arra összpontosítsunk, hogyan tudunk segíteni a nélkülöző honfitársainknak – mondta a hó elején, ez is mutatja, politikusi vénával van megáldva.

Manny „Pacman” Pacquiao még a bokszkesztyűt sem akasztotta szögre Fotó: REUTERS/Romeo Ranoco

Dalra fakad az aranylabdás elnök

Ennek nincs híján a XX. század legjobb afrikai labdarúgójának 1998-ban megválasztott, ugyancsak szegény sorsból kiemelkedett George Weah sem, a fekete kontinens egyetlen aranylabdása (1995) sem, a Monaco, a Paris Saint-Germain és a Milan korábbi világklasszis, hatvanszoros libériai válogatott csatára. Aki 2018 óta Libéria elnöke, és márciusban dalra fakadt, hogy így hívja fel honfitársai figyelmét a koronavírus-járvány elleni védekezés fontosságára. „Elkaphatja az édesanyátok, az édesapátok, a testvéretek, fogjunk hát össze, győzzük le ezt a halálos betegséget!” – egyebek mellett ezt énekli az 54 éves Weah, akit a helyi Rabbis zenekar női kórusa kísér a mintegy hatperces, a gyakori és alapos kézmosásra figyelmeztető dalban.

Weah 2003-ban, 37 évesen akasztotta szögre a futballcipőt, aktív szerepet vállalt humanitárius szervezeteknél, bekapcsolódott hazája politikai életébe, és már 2005-ben megmérette magát az elnökválasztáson. A Magyarországnál alig nagyobb területű nyugat-afrikai országban ekkor a Szövetség a Demokratikus Átalakulásért (CDC) színeiben a szavazatok 40,6 százalékával a második helyre szorult. Hat év múlva alelnökjelöltként indult, de a CDC a második forduló előtt a szabálytalanságokra hivatkozva végül bojkottálta a választást. A következőt, 2017 decemberének utolsó napjaiban aztán már George Weah nyerte meg a szavazatok 61,5 százalékával.

Libériában így is kampányoltak George Weah mellett
Fotó: Reuters

Út a főváros polgármesteri székébe

Nem sokon múlt, hogy Weah és Kaha Kaladze csapattársak legyenek a Milannál. Weah pályafutása végéhez közeledve 2000-ben távozott a milánóiaktól, 2001-ben pedig érkezett az akkor 22 esztendős grúz, hogy kilenc szezont lehúzzon a piros-feketéknél, és kétszeres BL-győztes legyen velük. A 83 válogatottságig jutó védő otthoni népszerűségét mutatja, hogy a Grúz Posta bélyeget adott ki a tiszteletére. Kaladze 2012-ben a Genoában fejezte be a játékos-pályafutását, és – micsoda karrier! – az október eleji választások után a győztes Grúziai Álom nevű, addigi ellenzéki koalíció vezetője, a kormányfői posztra került Bidzina Ivanisvili mellett miniszterelnök-helyettes lett. Ezt a posztját Giorgi Kvirikashvili kormányában is megtartotta, emellett öt éven át energiaügyi miniszter is volt, 2017 óta pedig a főváros, Tbiliszi polgármestere.

Kijevi kollégáját is jól ismerhetjük a sportból, és Vitalij Klicsko éppen a múlt hónapban őrizte meg a székét, a helyhatósági választásokon már az első fordulóban megszerezte a szavazatok 50,52 százalékát. A WBC (Boksz Világtanács) és a WBO (Boksz Világszerevezet) korábbi nehézsúlyú bajnoka, aki 47 meccséből 45-öt megnyert, már 2004-ben belecsapott a politikába, testvérével, Volodimirral együtt kiállt Viktor Juscsenko mellett, akinek az elnöki tanácsadója lett. Az idősebbik Klicsko fivér kétszer is elindult a főpolgármesteri választáson, azokon még veszített, de a városi tanácsba bejutott. 2014 februárjában megfordult a fejében, hogy indul az ukrajnai elnökválasztáson, azonban meggondolta magát, újra a főpolgármesteri széket célozta meg, és ezúttal sikerrel járt. A pártja, az Udar (stílszerűen: ütés, mozaikszóként pedig Ukrán Demokratikus Szövetség a Reformokért) pedig beolvadt Petro Porosenko Blokkjába – Vitalij Klicsko a ringen kívül is nagy taktikus.

Vitalij Klicsko megőrizte kijevi főpolgármesteri székét
Fotó: MTI/EPA

Díszvendég a budapesti cselgáncs vb-n

Mongóliában egy világbajnok ül az államfői székben, az 57 éves Khaltmaa Battulga a cselgáncsot és a szabadfogású birkózást ötvöző szambóban nyert vb-t 1983-ban, de van két vb-ezüstje is. Nem volt egyszerű az élete, hároméves korában egy áradás elvitte a házukat, az utcán nőtt fel, majd művészeti iskolában tanult, és az ulánbátori Bayangol Hotel előtt árulta a festményeit a turistáknak. A farmerbizniszbe beszállva többször megfordult Magyarországon is, és az üzleti érzéke a későbbiekben is kamatozott: 2017-ben az akkor még ellenzéki Demokrata Párt jelöltjeként személyében már egy iparmágnást választottak az ország köztársasági elnökévé. A voksok 50,6 százalékát szerezte meg, de közel tíz százalékot vert riválisára, a parlamenti elnökre. Battulga a sporttól sem szakadt el, 2006 óta ő a Mongol Judo Szövetség elnöke, és ebbéli minőségében, nem pedig államfőként látogatott el a 2017-es budapesti cselgáncs világbajnokságra.

Khaltmaa Battulga, Mongólia elnöke
Fotó: Facebook

Listánk végén olyan világbajnokról ejtünk szót, aki egy atomfegyverrel rendelkező ország miniszterelnöke – az persze nálunk még így is egymillió dolláros feladvány, hogy kiről is van szó. Nos, Pakisztán kormányfője, a 68 éves Imran Hán 2018 augusztusa óta tölti be a posztját, és 1992-ben tagja volt hazája vb-t nyert krikettválogatottjának. Mi több, akkoriban az ország egyik legjobb játékosa volt, a válogatott csapatkapitánya, s az említett vb-n az angolok ellen megnyert döntőnek ő volt a hőse. A politikai karrierje nyögvenyelősen indult, 1996-ban alapított pártja, a Mozgalom az Igazságért a következő évben az egy százalékot sem érte el az országgyűlési választásokon. Öt év múlva azonban már bejutott a parlamentbe, Hán népszerűsége egyre feljebb kúszott, és a legutóbbi választásokat már az ő pártja nyerte meg, Egy 212 milliós lakosságú országot igazgatva a sportvilágból kétségkívül Imran Hán jutott a legmagasabbra. De a többiek előtt is le a kalappal!

Imran Hán pakisztáni miniszterelnök nagy népszerűségnek örvend hazájában
Fotó: REUTERS/Athit Perawongmetha

Hazai elnöki példák: Schmitt Pál és Friedrich István

Amennyiben nem csak aktív politikusoknak nézzük meg a sportmúltját, nem kell messzire mennünk, hogy olyasvalakire bukkanjunk, akinek helye lenne összeállításunkban. Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívóként volt 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke. Czene Attila olimpiai bajnok úszó 2010–2012 között volt sportügyekért felelős államtitkár, és ezt a posztot jelenleg az olimpiai ezüstérmes úszó Szabó Tünde tölti be. Ha nem ragaszkodunk a kimagasló sportmúlthoz, akkor Friedrich Istvánt is meg kell említenünk, aki 1919-ben bő három hónapon át volt Magyarország miniszterelnöke, 1904-ben pedig egy meccsen szerepelt labdarúgó-válogatottunkban.