A Bajnokok Ligájából magától válhat végzetes Szuperliga

Az európai futball befolyásos szereplői már tárgyalnak a kontinens 2024-től életbe lépő nemzetközi versenynaptáráról, amelynek az alapja a nagy sorozatokból befolyó csillagászati összegek szétosztása. A jelenleg zajló folyamatok tovább növelik a távolságot a leggazdagabb és a szegényebb klubok között, ami oda vezethet, hogy az UEFA-t régóta fenyegető Szuperliga magától kialakulhat az egyre zártabb társasággá váló Bajnokok Ligájából.

A Bayern München jól keresett a Bajnokok Ligájával Fotó: José Sena Goulao Forrás: MTI/EPA

A gazdagok folyamatos további gazdagodásával a szegényebb klubok egyre nehezebb juthatnak be a Bajnokok Ligájába, ami miatt még jobban lemaradnak, ez pedig ördögi spirál, hiszen a csapatok csak egy kis csoportja versenyezhet a hazai és az európai trófeákért. Erre a bizonyítékot itthon is kereshetjük, hiszen

évek óta tudjuk, a bajnoki aranyért a Ferencváros és a Mol Fehérvár indulhat eséllyel, legfeljebb a harmadik helyért zajlik harc, ők ketten ott lesznek a nemzetközi porondon, így újabb pénzekhez jutnak az UEFA bevételeiből, aminek köszönhetően tovább távolodnak a mezőnytől.

Ugyanez megfigyelhető külföldön is: a Paris Saint-Germain az utóbbi nyolc francia bajnokságból hetet megnyert, a Bayern München sorozatban a kilencedik aranyérmére hajt a Bundesligában, a Juventus pedig zsinórban a tizedik scudettót szerezheti meg a tavasz végén. Angliában a Leicester 2016-os meglepő sikere kivételnek számít, nem véletlen, hogy azóta a Manchester City és a Liverpool kilencven feletti pontszámmal húzta be az első helyet a PL-ben. A járvány most okoz ebben némi zavart, mert a nagy klubok játékosait is megbetegíti a koronavírus, ami befolyásolja az erőviszonyokat, ám ez csupán látszólagos kiegyensúlyozottságot eredményez, és várhatóan nem tart majd sokáig.

A Liverpool otthon és Európában is az elit legelőkelőbb tagjai közé tartozik
Fotó: Reuters

A Szuperliga elleni leggyakoribb ellenérv az, hogy kieső híján unalmassá válhat, csakhogy a gazdag klubok kiemelkedésével a nemzeti bajnokságok is egyre kevesebb izgalmas kérdésre keresik a választ, és igazzá kezd ez válni a Bajnokok Ligájában is. Maradva még a kulcskérdésnél, a pénznél, muszáj megemlíteni egy ijesztő összefüggést. Évekkel ezelőtt az UEFA viszonylag bőkezűen bánt a kisebb országok csapataival, ám jelenleg főleg a nagy klubok nyomására és a Szuperliga fenyegetése miatt ott tart, hogy a pénzosztásnál a teljes összeg 93 százalékát a BL-ben (80 százalék) és az Európa-ligában (20 százalék) szereplő klubok kapják, és a maradékot képező túlnyomó többségnek – ez a két sorozat mindössze nyolcvan csapatot, a teljes európai mezőny mintegy 8 százalékát tartalmazza – csak 7 százalék jut. Az UEFA a kimaradóknak kitalálta a nyáron induló Konferencia Ligát, ám jelen állás szerint a nagy műsorszórókat ez a verseny nemigen érdekli, ezért itt várhatóan csupán morzsákhoz lehet jutni.

Nem nehéz tehát belátni, hogy a következő, 2024-től kezdődő új versenyciklust érintő döntések alapvetően határozzák majd meg az európai futball sorsát, és a hírek szerint ez a döntés már idén nyáron megszületik. Ha a pénzek elosztásánál az UEFA vezetői és a klubok képviselői nem próbálják kedvezőbbé tenni az arányokat a szolidaritási kifizetések javára, akkor rengeteg klub és liga eleve vesztes csatát vív majd. A Bajnokok Ligája pedig magától nem is olyan lassan átalakulna azzá, amit 1998-ban az UEFA elnöke még meglepetten hallott: Szuperligává.