A Szuperliga nem új történet. Régen történt, 1998-at írtunk, amikor egy szép napon az UEFA akkori elnökének svájci nyaralójába látogatók érkeztek. Lennart Johanssont egy olasz cég, a Media Partners vezetői keresték fel egy merész javaslattal: új versenyt találtak ki az európai csúcskluboknak Rupert Murdoch és Silvio Berlusconi médiamágnások, Leo Kirch német vállalkozó és Al-Waleed bin Talal szaúdi üzletember támogatásával. Az ötlet a Szuperliga nevet kapta, a javaslat szerint 32 csapat alkotná, közülük 16 alapító részvétele garantált az első három évben; a résztvevők két csoportban először alapszakaszmeccseken mérkőznének meg, utána pedig a két legjobb nyolc továbbjutásával haladnának tovább a liga döntőjéig.
Ami a lényeg: a Media Partners szerint ez a 32 klub már csak a részvételért átlagosan csaknem 23 millió dollárt kapott volna akkoriban. Csak hogy pontosan értsük, a Manchester United az azt megelőző szezonban a negyeddöntőig jutott a Bajnokok Ligájában, és ezzel majdnem 9 millió dollárral gyarapította a számláját – a különbség nem elhanyagolható.

Fotó: MTI
Az UEFA elnöke meghökkenve hallgatta a javaslatot, de a döntéshozók elé vitte, akik elutasították. Ennek ellenére a Szuperliga ötlete makacsul, szinte évről évre rendszeresen visszatér, különösen olyankor, amikor a kontinens vezető klubjai valamiért elégedetlenkednek az európai szövetséggel. Ilyenkor az UEFA rendszerint még többet ígér a pénzek elosztásakor ezeknek a kluboknak, amivel egy időre befogja a szájukat, ami szép lassan odavezet, hogy a Bajnokok Ligája egyre jobban hasonlít a Szuperligára.
A téma most azért időszerű, mert a nemzetközi meccsnaptárról szóló megállapodás 2024-ben lejár, azaz hamarosan itt a lehetőség az európai futball átszervezésére, és erről az érdekeltek már meg is kezdték a tárgyalásokat. Ezek egyike a goal.com információja szerint a legkényesebb és legdöntőbb kérdésről szól: az UEFA klubversenyeiből származó pénzek elosztásáról. Ez ugyanis alapvetően meghatározza a kontinens labdarúgásának jövőjét, és a tendenciák nem a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbség csökkenését, hanem éppen ellenkezőleg, annak növekedését sejtetik.
Emellett egy tanulmány szerint az Európában sugárzott műsorszórás kiadásainak negyedét a futballra fordítják, és ennek legnagyobb szeletét a kontinens legtehetősebb ligája, az angol Premier League kapja. Ebből minden csapat részesül, egy részét azonban a helyezésektől függően osztják szét. A nagyobb klubok állandó szereplői az UEFA sorozatainak, amelyekből olyan nagy bevételekhez jutnak, hogy a többieknek szinte esélyük sem lesz megszorítani őket otthon sem, így ők végeznek újra és újra az előkelőbb helyeken, ami miatt újra és újra ebből a forrásból is több pénzt kapnak, a különbség pedig folyamatosan nő. Többen már azt emlegetik Angliában, hogy hamarosan 18-ra vagy 16-ra kell csökkenteni a PL létszámát, mert az elit nem bírja a nemzetközi szerepléssel is járó terhelést, ami viszont végzetes lenne a kisebb klubok számára, hiszen a növekvő összegek egyre kevesebbek zsebébe vándorolnak.