A Bajnokok Ligájából magától válhat végzetes Szuperliga

A Szuperliga nem új történet. Régen történt, 1998-at írtunk, amikor egy szép napon az UEFA akkori elnökének svájci nyaralójába látogatók érkeztek. Lennart Johanssont egy olasz cég, a Media Partners vezetői keresték fel egy merész javaslattal: új versenyt találtak ki az európai csúcskluboknak Rupert Murdoch és Silvio Berlusconi médiamágnások, Leo Kirch német vállalkozó és Al-Waleed bin Talal szaúdi üzletember támogatásával. Az ötlet a Szuperliga nevet kapta, a javaslat szerint 32 csapat alkotná, közülük 16 alapító részvétele garantált az első három évben; a résztvevők két csoportban először alapszakaszmeccseken mérkőznének meg, utána pedig a két legjobb nyolc továbbjutásával haladnának tovább a liga döntőjéig.

Ami a lényeg: a Media Partners szerint ez a 32 klub már csak a részvételért átlagosan csaknem 23 millió dollárt kapott volna akkoriban. Csak hogy pontosan értsük, a Manchester United az azt megelőző szezonban a negyeddöntőig jutott a Bajnokok Ligájában, és ezzel majdnem 9 millió dollárral gyarapította a számláját – a különbség nem elhanyagolható.

Alekszander Ceferin, az UEFA jelenlegi elnöke még ellenáll a nagy klubok nyomásának
Fotó: MTI

Az UEFA elnöke meghökkenve hallgatta a javaslatot, de a döntéshozók elé vitte, akik elutasították. Ennek ellenére a Szuperliga ötlete makacsul, szinte évről évre rendszeresen visszatér, különösen olyankor, amikor a kontinens vezető klubjai valamiért elégedetlenkednek az európai szövetséggel. Ilyenkor az UEFA rendszerint még többet ígér a pénzek elosztásakor ezeknek a kluboknak, amivel egy időre befogja a szájukat, ami szép lassan odavezet, hogy a Bajnokok Ligája egyre jobban hasonlít a Szuperligára.

A téma most azért időszerű, mert a nemzetközi meccsnaptárról szóló megállapodás 2024-ben lejár, azaz hamarosan itt a lehetőség az európai futball átszervezésére, és erről az érdekeltek már meg is kezdték a tárgyalásokat. Ezek egyike a goal.com információja szerint a legkényesebb és legdöntőbb kérdésről szól: az UEFA klubversenyeiből származó pénzek elosztásáról. Ez ugyanis alapvetően meghatározza a kontinens labdarúgásának jövőjét, és a tendenciák nem a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbség csökkenését, hanem éppen ellenkezőleg, annak növekedését sejtetik.

Emellett egy tanulmány szerint az Európában sugárzott műsorszórás kiadásainak negyedét a futballra fordítják, és ennek legnagyobb szeletét a kontinens legtehetősebb ligája, az angol Premier League kapja. Ebből minden csapat részesül, egy részét azonban a helyezésektől függően osztják szét. A nagyobb klubok állandó szereplői az UEFA sorozatainak, amelyekből olyan nagy bevételekhez jutnak, hogy a többieknek szinte esélyük sem lesz megszorítani őket otthon sem, így ők végeznek újra és újra az előkelőbb helyeken, ami miatt újra és újra ebből a forrásból is több pénzt kapnak, a különbség pedig folyamatosan nő. Többen már azt emlegetik Angliában, hogy hamarosan 18-ra vagy 16-ra kell csökkenteni a PL létszámát, mert az elit nem bírja a nemzetközi szerepléssel is járó terhelést, ami viszont végzetes lenne a kisebb klubok számára, hiszen a növekvő összegek egyre kevesebbek zsebébe vándorolnak.

A gazdagok folyamatos további gazdagodásával a szegényebb klubok egyre nehezebb juthatnak be a Bajnokok Ligájába, ami miatt még jobban lemaradnak, ez pedig ördögi spirál, hiszen a csapatok csak egy kis csoportja versenyezhet a hazai és az európai trófeákért. Erre a bizonyítékot itthon is kereshetjük, hiszen

évek óta tudjuk, a bajnoki aranyért a Ferencváros és a Mol Fehérvár indulhat eséllyel, legfeljebb a harmadik helyért zajlik harc, ők ketten ott lesznek a nemzetközi porondon, így újabb pénzekhez jutnak az UEFA bevételeiből, aminek köszönhetően tovább távolodnak a mezőnytől.

Ugyanez megfigyelhető külföldön is: a Paris Saint-Germain az utóbbi nyolc francia bajnokságból hetet megnyert, a Bayern München sorozatban a kilencedik aranyérmére hajt a Bundesligában, a Juventus pedig zsinórban a tizedik scudettót szerezheti meg a tavasz végén. Angliában a Leicester 2016-os meglepő sikere kivételnek számít, nem véletlen, hogy azóta a Manchester City és a Liverpool kilencven feletti pontszámmal húzta be az első helyet a PL-ben. A járvány most okoz ebben némi zavart, mert a nagy klubok játékosait is megbetegíti a koronavírus, ami befolyásolja az erőviszonyokat, ám ez csupán látszólagos kiegyensúlyozottságot eredményez, és várhatóan nem tart majd sokáig.

A Liverpool otthon és Európában is az elit legelőkelőbb tagjai közé tartozik
Fotó: Reuters

A Szuperliga elleni leggyakoribb ellenérv az, hogy kieső híján unalmassá válhat, csakhogy a gazdag klubok kiemelkedésével a nemzeti bajnokságok is egyre kevesebb izgalmas kérdésre keresik a választ, és igazzá kezd ez válni a Bajnokok Ligájában is. Maradva még a kulcskérdésnél, a pénznél, muszáj megemlíteni egy ijesztő összefüggést. Évekkel ezelőtt az UEFA viszonylag bőkezűen bánt a kisebb országok csapataival, ám jelenleg főleg a nagy klubok nyomására és a Szuperliga fenyegetése miatt ott tart, hogy a pénzosztásnál a teljes összeg 93 százalékát a BL-ben (80 százalék) és az Európa-ligában (20 százalék) szereplő klubok kapják, és a maradékot képező túlnyomó többségnek – ez a két sorozat mindössze nyolcvan csapatot, a teljes európai mezőny mintegy 8 százalékát tartalmazza – csak 7 százalék jut. Az UEFA a kimaradóknak kitalálta a nyáron induló Konferencia Ligát, ám jelen állás szerint a nagy műsorszórókat ez a verseny nemigen érdekli, ezért itt várhatóan csupán morzsákhoz lehet jutni.

Nem nehéz tehát belátni, hogy a következő, 2024-től kezdődő új versenyciklust érintő döntések alapvetően határozzák majd meg az európai futball sorsát, és a hírek szerint ez a döntés már idén nyáron megszületik. Ha a pénzek elosztásánál az UEFA vezetői és a klubok képviselői nem próbálják kedvezőbbé tenni az arányokat a szolidaritási kifizetések javára, akkor rengeteg klub és liga eleve vesztes csatát vív majd. A Bajnokok Ligája pedig magától nem is olyan lassan átalakulna azzá, amit 1998-ban az UEFA elnöke még meglepetten hallott: Szuperligává.