Szilágyi: A motiváció egy százalékát sem jelenti a nagy pénz

Átszabott ötkarikás tervek, megnövekedett költségek, mindennapi félelem. A Nemzeti Sport interjúsorozatában alapvetően hasonló kérdéssorral arról kérdezi olimpiai esélyeseinket és edzőiket, hogyan érinti mindez az egyént. – Nem hiszem, hogy csonka lesz az olimpia – mondta Szilágyi Áron, kétszeres olimpiai bajnok kardvívónk.

Vívás - Országos bajnokság Fotó: Illyés Tibor Forrás: MTI/Illyés Tibor

– Mennyire van az emberben félelem minden egyes koronavírusteszt előtt, hogy mi történik, ha ez a századik pozitív lesz?

– Bennem sohasem volt ilyen félelem, inkább örültem az ellenőrzésnek, mert úgy voltam vele, legalább kiderül, ha ne adj' Isten beteg vagyok.

– Beoltatná magát, ha kötelező lenne az olimpiai induláshoz? És ha csak javasolt, de soron kívül megkaphatná?

– A kérdés az esetünkben már értelmét veszítette, hiszen már megkaptuk az első oltást. Egyébként vakcinapárti vagyok, ahhoz, hogy legyőzzük a vírust, hogy vége legyen a járványnak vagy legalábbis megállítsuk, arra van szükség, hogy minél több ember megkapja az oltást.

Szilágyi Áron függetleníti magát a körülményektől
Fotó: MTI/Illyés Tibor

– A jövőtervezésben mekkora csapás volna az elmaradt állami jutalom?

– Jaj...! Nem a jutalomért versenyzünk. Egy olimpiai bajnoki cím sokkal többet ér, mint amit utána – egyébként igen nagyvonalúan – juttat az állam a sikeres sportolóknak. Mindez még a motivációnk egy százalékát sem jelenti.

– Zavarná, ha erős ellenfelek maradnának távol az olimpiáról, s így gyengülne a mezőny, vagy inkább örülne neki?

– Nem foglalkozom ezzel, és ennek két oka is van. Egyfelől csak azokat tudom legyőzni, akik elindulnak, így azokra sohasem koncentrálok, akik valamilyen okból távol maradnak – egyszerűen nincs értelme. Másfelől nem hiszem, hogy csonka lesz az olimpia, ha megrendezik, ott lesz mindenki, aki kvótát szerez vagy már szerzett.

– És azzal foglalkozik, hogy esetleg nézők nélkül rendezik meg a játékokat?

– Ezt nehéz elképzelni, de azért vagyunk profik, hogy ezzel se foglalkozzunk túl sokat: az is a feladatunk részét képezi, hogy függetlenítsük magunkat a körülményektől, így ettől is, ugyanakkor tudatosítsuk magunkban, hogy ha netán üresek is lesznek a lelátók, a televíziók képernyője előtt rengetegen szorítanak nekünk.

– Mentálisan hogyan lehet kezelni, hogy a vírus és a halasztás miatt simán borulhat a papírforma, jöhet egy majdhogynem ismeretlen vagy éppen egy korábban eredményeket felmutatni nem tudó vívó, akit amúgy máskor, más helyzetben simán megverne?

– Azért nem kell ezt külön kezelni, mert a mi sportágunkban ez egyébként is előfordulhat. Erősen befolyásolja egy verseny kimenetelét a napi forma, amelyet a vívók oly sokszor emlegetnek. Sokszor kiszámíthatatlan, hogyan végződik egy-egy verseny, ezen nem változtat a halasztás és a járvány sem. Tokióban is lesznek meglepetésemberek, olyanok, akik erőn felül teljesítenek a páston.

A teljes interjú itt olvasható el.