Jónyer 1984-ig játszott válogatott szinten, majd egy szicíliai szezont követően hét évig a Bécs melletti Stockerauban szerepelt, de még ma, hetvenévesen is kézbe veszi az ütőt.
– Így igaz. A németországi Stuttgarthoz közeli Kornwestheim együttesében előbb a fiatalokat segítettem, később az öregfiúk között szerepeltem. Az utóbbi két évben megtört a folyamatosság, de a legutóbbi hetekben ismét hívtak, hogy mielőbb menjek.
Természetesen szóba került a magyar asztalitenisz jelene és jövője is.
– A fiatalok talán többet is gyakorolhatnának, ráadásul a szakvezetők sem mindig azt a stílust oktatják, ami az adott játékos képességeinek leginkább megfelelne. Legutóbb voltam egy háromnapos edzőtáborozáson Majoros Bencénél Nyírbátorban, akit nagyon tehetségesnek tartok. És ami igen fontos egy fiatalnál: bármit megmutattam neki, pillanatok alatt megtanulta! Mellette elsősorban Ecseki Nándorban látok lehetőséget.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!