Több milliárd euró kiszakítása a cél az európai szuperligával

Három és fél milliárd – igen milliárd! – euró. Az olasz La Gazzetta dello Sport értesülései szerint ez a tét. A DAZN nevű társaság ekkora összeget fizetne a labdarúgó-szuperliga közvetítési jogaiért. A részt vevő klubok megsokszorozhatják a bevételeiket, ha a Bajnokok Ligája helyett csak egymást között játszanának.

A Bayern München tavaly mindent megnyert. Ez is kevés. Több milliárd euró a tét Fotó: Szabó Miklós Forrás: Nemzeti Sport

Az első pillanattól nem lehettek kétségeink, mi is motiválja az európai szuperliga létrehozását, amelynek megalakulásáról vasárnap éjszaka adtak ki közleményt a részt vevő klubok, s amely ellen kézzel-lábbal tiltakozik a Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség is.

Az alapítók

Az alábbi 12 klub alapította meg az Európai Labdarúgó-szuperligát: Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid (spanyolok), Juventus, Milan, Internazionale (olaszok), Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester United, Manchester City, Tottenham (angolok). Meghívást kapott két német klub, a Bayern München és a Dortmund, valamint a francia PSG.

Természetesen a pénz. Az olasz La Gazzetta dello Sport napilap értesülései szerint az amerikai DAZN társaság 3500 millió, avagy 3,5 milliárd eurót fizet a közvetítési jogokért. A cég egymaga persze ezt a gigantikus összeget nem tudja előteremteni, a finanszírozásban a tervek szerint szerepet vállal a világszerte ismert JP Morgan pénzügyi társaság. Fontos megjegyezni, hogy a DAZN nem klasszikus tévécsatorna, hanem előfizetéses streamcsatorna, amelynek az adását az interneten keresztül lehet tehát fogni.

Érdemes ezt a 3500 millió eurós összeget összevetni a Bajnokok Ligája jelenlegi pénzügyeivel.

Nos, a 2019–20-as idényből az UEFA 3250 millió eurós bevételre tett szert a klubsorozatokból. Ezt az összeget az UEFA a következőképpen használta fel:

295 millió eurót különített el adminisztratív, rendezési költésekre;

227,5 millió euró került a szolidaritási alapba (selejtezőből kiesett csapatok, a nem részt vevő csapatok támogatása);

az UEFA számláján maradt tehát 2730 millió euró. Ennek a 6,5 százalékából az UEFA tartalékot képzett (180 millió euró), 93,5 százalékot pedig szétosztottak az európai sorozatok résztvevői között (2550 millió euró).

Ezt a 2550 millió eurót az UEFA a következőképpen osztotta szét:

80 százalék, tehát 2040 millió euró a Bajnokok Ligájában, illetve a szuperkupában részt vevő kluboknak

20 százalék, tehát 510 millió euró az Európa-ligára.

A 2040 millió euró a selejtezők után 1950 millió euróra apad, a főtáblára jutott csapatok kivétel nélkül 15,25 millió eurót kaptak, majd a csoportkörben a győzelmekért és a döntetlenekért is fizet az UEFA.

Az egyszerűség kedvéért: a legjobb 16 közé jutott csapatok durván egymilliárd eurón osztoztak. Ez a 16 csapat nagyjából megfelel a frissen alapított Európai Labdarúgó-szuperliga mezőnyének.

A szuperligával a részt vevő csapatok tehát csak a tévéközvetítésből megháromszorozhatják a bevételeiket. Ez a lényeg.

Ehhez jönnek még a különböző marketingbevételek, a jegybevételek, amelyek az elitsorozattal nyilván szintén emelkednek. A tőke érdeke mozgatja a változásokat, mi más…