– És ha Dibusz Dénes nem sérül meg? – kezdtük a beszélgetést in medias res.
Karácsonyi vásárban lazít a női kézilabda válogatott – ez vár a csapatra az Eb folytatásában
Legközelebb csütörtökön lép pályára a csoportját megnyerő magyar együttes.
– És ha Dibusz Dénes nem sérül meg? – kezdtük a beszélgetést in medias res.
– Dénes valószínűleg végig védi a szezont, ez az interjú pedig bizonyára nem készül el…
– Egy éve, nyáron rövid ideig három válogatott kapus készült a Ferencvárosban. Dibusz Dénes, Gróf Dávid és ön. Bizonyára hallotta már a következő véleményt. Gróf azért igazolt Debrecenbe, mert ő mindenképpen védeni akart, ön viszont vállalta a másodhegedűs szerepkörét Dibusz mögött. Ahogy ilyenkor kérdezni szokás: megerősíti vagy cáfolja mindezt?
– A hármas rivalizálás csak rövid ideig állt fenn, mert Dávid Debrecenbe igazolt, gondolom azért, mert mindenképpen védeni akart. A Fradiban, ahogy neki, természetesen nekem sem garantálhatták, hogy megkapom a lehetőséget. A pályafutásom során megtanultam, ilyen esetben egyetlen lehetőség van, várni kell és közben persze készenlétben állni, s ha eljön a pillanat, akkor megragadni a lehetőséget. Nekem ez a szezon végén megadatott, s nagyon örülök neki, hogy mások szerint is élni tudtam vele.
– Általános vélemény szerint a Fradit vagy szeretik, vagy gyűlölik, nem igazán van helyük közömbös érzelmeknek. Ön lenne a kivétel?
– Értem a kérdést. Úgy általában nem vagyok egy extrém alkat, inkább kiegyensúlyozott embernek mondanám magam. A túlzott rajongás és a gyűlölködés sem jellemző rám.
Igen, a Vasashoz kötődtem, jó volt ott nevelkedni. Ennél mégis összetettebb a kérdés. A zöld a kedvenc színem, s nem csak egy éve… Ráadásul gyerekkorom meghatározó futballélménye, hogy édesapám kivitt magával a Ferencváros Ajax elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésére.
Ez volt az első alkalom, amikor élőben láttam a Fradit, az ottani miliő természetesen rám is hatással volt. S hát nem csak negyedszázad alatt, az elmúlt évtizedben is nagyot változott a világ, benne a futball kultúrája. Ma már nem jellemzik a hazai meccseket sem botrányok, verekedések. A Fradi kemény magja a mai napig tekintélyes, szenvedélyes szurkolótábor, de ez már tényleg más világ.
Sör helyett bor
Bogdán Ádám évekkel ezelőtt eljátszott a gondolattal, hogy kézműves sörfőzdét nyit. „Igen, talán az angliai, skóciai évek hatására is nagy lendülettel vágtam bele, a sérülésemet követő rehabilitáció alatt jobban volt időm ezzel foglalkozni, most azonban szünetel a projekt. Különben is rákaptam a borozásra, hazatérve én is rájöttem, mennyire jók a magyar borok. Persze csak módjával fogyasztok bort, aminek a sörözéssel szemben megvan az az előnye, hogy talán annyira nem hizlal” – jegyezte meg.
– Forszírozva a kérdést, válogatott létére miért vállalta, hogy második számú kapus legyen a Ferencvárosnál?
– Nem írtuk bele a szerződésembe, hogy második számú kapus lennék. Természetesen tisztában voltam az előzményekkel, azzal, hogy Dénes élvezi a bizalmat, de bíztam magamban.
Tudtam, hová igazolok, a Ferencváros milyen lehetőségek előtt áll, amit aztán meg is ragadott, a BL-szereplés, mindenki tudja, hatalmas bravúr egy magyar klubtól. Nagyon jó társaságba, erős keretbe kerültem, minden adott volt a jó munkához. De persze szerettem volna védeni.
Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya elárulta, már az ősszel is fontolgatta Bogdán Ádám behívását. „Az utolsó öt bajnoki mérkőzésen bizonyított, nagyon jó formát és hozzáállást mutatott” – jelentette ki a kapitány.
– S hogyan viselte, hogy csak a Magyar Kupában kapott lehetőséget?
– Hullámzóan. Egyfelől Dénes kiválóan teljesített, másfelől nyilván nehezen éltem meg, hogy még olyan meccseken sem jutottam szóhoz, amikor azt gondoltam volna, most igazán rám kerülhetne a sor.
– Ezek közül hadd említsek egy kirívó esetet! Tavaly október tizennegyedikén, csütörtök este Moszkvában Dibusz Dénes védte a magyar válogatott kapuját, majd két nap múlva, szombaton, Kisvárdán a Ferencváros összeállítása is vele kezdődött.
– Mit mondhatnék? Igen, például ez is olyan meccs volt, amely előtt azt gondoltam, én fogok védeni. Az edzőnk azonban másképpen döntött. Miért is tagadnám, frusztráltak az ehhez hasonló esetek.
A sokszor emlegetett rutin talán éppen azt jelenti, hogy mégsem pánikoltam. Idővel elengedtem ezt a kérdést, nem mérlegeltem, nem reménykedtem, ugyan mikor állhatok végre a kapuba, hanem csak a munkámra összpontosítottam, hogy készüljek, legyek készenlétben, ha mégis rám kerülne a sor, akkor képes legyek megfelelően teljesíteni.
– Beszélgetett Szergej Rebrovval minderről?
– Nem. Ő eleve nem lelkizős típusú edző. Bízott Dénesben, ami maximálisan érthető. Pályafutásom során megtanulhattam, lehet sírni, panaszkodni, ám az edzőé a felelősség, tudomásul kell venni a döntését, a játékosok tényleg nem tehetnek mást, mint hogy becsülettel készülnek nap mint nap. Rebrov mester abból sem csinált ügyet, amikor Dénes kisebb sérülés miatt kidőlt, magától értetődően jelölt engem a csapatba.
– Izgult?
– Nem úgy, ahogy pályafutásom kezdetén. Örültem a lehetőségnek, s minden idegszálammal arra összpontosítottam, hogy jól végezzem a feladatomat. Úgy érzem sikerült, s ez tényleg boldoggá tesz. Az elmúlt években nem játszottam túl sok meccset, s úgy érzem, bizonyítottam, hogy nem felejtettem el védeni. Nem szeretek nagy szavakat használni, de kimondhatom, büszkeséggel tölt el, ahogy a szezon utolsó öt meccsét lehoztam. Úgy érzem, legalábbis erre az idényre, ezzel egyensúlyba kerültek a dolgok.
– Sőt, a válogatott behívóval bónuszt is kapott. Meglepte Marco Rossi döntése?
– Nem akarok álszent lenni, benne volt, hogy ha megkapom a lehetőséget s jól védek a Fradiban, akkor én is számításba jöhetek. Minden egyébtől elvonatkoztatva, mégiscsak rutinos, hússzoros válogatott kapus vagyok, megjártam a Premier League-et.
Szurkol a Liverpoolnak
A kölcsönben töltött szezonokkal együtt Bogdán Ádám négy évet töltött el a Liverpoolnál, érthető, ha ma sem közömbös a klub iránt. „Természetesen követem a csapat szereplését. Iszonyatosan sok meló van abban, amit az elmúlt években elért az elvesztett, majd megnyert BL-döntővel, a Premier League-sikerrel együtt. John Achterberg kapusedzővel, mondhatom, rendszeresen váltunk üzenetet. Sajnáltam, hogy a Leipzig elleni budapesti Bajnokok Ligája-mérkőzések apropóján nem kereshettem fel személyesen a csapatot, de természetesen, már csak Gulácsi Péter miatt is, követtem a meccseket.
– S mit gondol, hányadik kapus a sorban négyük, Gulácsi Péter, Dibusz Dénes, Tóth Balázs és ön közül?
– Ábécésorrendben mindenképpen az első…
– Rendben. Azért is kérdezem, mert öt éve, deklaráltan negyedik számú kapusként nem vállalta a felkészülést az Európa-bajnokságra.
– Más a jelenlegi helyzet. Ha nem is örültem a döntésének, Bernd Storck tisztességes volt, előre megmondta, hogy a felkészülést ugyan végigcsinálhatom, de nem visz ki az Eb-re. S utólag végképp nincs rá okom, hogy hibáztassam, hiszen Király Gábor nagyszerűen védett az Eb-n, s Gulácsi Péter és Dibusz Dénes már akkor bizonyította, hogy nagyszerű kapus. Én csak azt hiányoltam, hogy nincs versenyhelyzet, azt gondoltam, legalább annyit azért megérdemlek, hogy a felkészülés alatt bizonyíthassak. Most az az érzésem, hogy az utazó keret a felkészülés során alakul ki. A válogatottság öröm, megtiszteltetés és lehetőség, amit meg kell ragadni.
– Ön mellett Gulácsi Péter és immár Dibusz Dénes is elmúlt harmincéves, a válogatottban Tóth Balázs képviseli az ifjúságot. Ön szerint is ő a következő nemzedék legkiválóbb kapusa?
– Az összefoglalókat nem követtem rendszeresen. Amikor élőben láttam, én is azt tapasztaltam, hogy Balázs kiváló kapus, rászolgált a kerettagságra. Jó felépítésű és felfogású játékos, ha ugyanilyen szerényen és alázatosan folytatja, sokra viheti.
– S hogyan tovább? A Fradi a végállomás a pályafutásában?
– Most tényleg nem akarok ezzel foglalkozni. Boldog vagyok, hogy jól sikerült a szezon vége, nagyon motiváltan várom a válogatott edzőtáborát. Jól érzem magam itthon, s még egy évig érvényes a szerződésem a Ferencvárossal. Ha akadtak is nehezebb napjaim, mindig örömmel megyek a Népligetbe, úgy készülök, hogy a Fradiban folytatom. Persze, tudom és tapasztaltam, hogy a futballban bármi megtörténhet, de ez most tényleg inkább a véletlen kategóriája lenne.
Legközelebb csütörtökön lép pályára a csoportját megnyerő magyar együttes.
A második félidőben szerezte meg a győzelmet Golovin Vlagyimir együttese.
Edoardo Bove a kórházi ágyából arra kérte csapattársait, hogy mindenképpen lépjenek pályára szerdán, az Empoli elleni bajnokin.
A Paks ikonja, Böde Dániel 38 évesen vezeti az NB I jelenlegi góllövőlistáját, míg 42 éves bátyja, István az utolsó bajnokiján hétszer vette be az ellenfél kapuját.
NEM - Nemzeti Ellenállás Mozgalmat indított Apáti Bence
Elhunyt Magyarország volt miniszterelnökének felesége
„Túl kegyes lenne neki a halál” – megdöbbentő, új fejlemény az eltűnt győri villanyszerelők ügyében
Magyar Péter ismét dalra fakadt + videó
Hódi Pamela megmutatta kislányait, Nati kész hölgy már - Fotó
Őrült drágulás a boltokban: elszállt egy fontos alapélelmiszer ára
Zelenszkij rémálma: Feloszthatják Ukrajnát
F1: Pérez az idény végén távozik a Red Bulltól - sajtóhír
Élet-halál között lebeg az ötéves kislány, akit biciklizés közben gázolt el az autós Budapesten + videó
TÁVKAPCS / Havas büszkén comingoutolt – bár ne tette volna!
Kiakadtak Angliában, amiért Szoboszlai és Haaland nevetgélt a pályán
Botrányba fulladt az egyik legnagyobb hazai rapper koncertje Budapesten + videó
Legközelebb csütörtökön lép pályára a csoportját megnyerő magyar együttes.
A második félidőben szerezte meg a győzelmet Golovin Vlagyimir együttese.
Edoardo Bove a kórházi ágyából arra kérte csapattársait, hogy mindenképpen lépjenek pályára szerdán, az Empoli elleni bajnokin.
A Paks ikonja, Böde Dániel 38 évesen vezeti az NB I jelenlegi góllövőlistáját, míg 42 éves bátyja, István az utolsó bajnokiján hétszer vette be az ellenfél kapuját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.