A falakat régi mezek, képek, plakátok díszítik, van biliárdasztal, csocsó és kanapék, amelyekre le lehet ülni beszélgetni. Megakad a szemünk egy embernagyságú bábun, amely különböző csapatok címereivel teleaggatott kabátot „visel”. Kiderül, hogy szomorú története van.
– Ez a kabát Udóé, aki a csapat egyik törzsszurkolója volt – meséli házigazdánk. – Talán tíz éve mehetett el, hirtelen nem tudom pontosan, melyik évben, olyan gyorsan telik az idő. A hetvenes éveiben járt már.
A Leverkusen nem egy tradicionális nagy csapat, a nyolcvanas évektől kezdett azzá válni. Udo mindenhová elkísérte az együttest, és az ellenfelek címereit a kabátjára varrta.
Mivel régi Leverkusen-szurkolóval van dolgunk (aki egyben alkalmazott is, a nevét ezért nem írhatjuk le, mivel hivatalosan nem nyilatkozhat a klub engedélye nélkül), természetesen megkérdezzük tőle, mit vár a Fradi elleni meccstől:
– Sok gólt! – vágja rá. – Egyébként a Budapestről (így hívja a Fradit – a szerk.) nem tudok szinte semmit, egyedül az edzőjét, Peter Stögert ismerem, aki az ősi riválisunkat, a Kölnt irányította korábban.
A klubhelyiségből kijövet azt tapasztaljuk, hogy egyelőre nincs nagy mozgolódás a városban, Fradi-szurkolókkal még nem találkoztunk. Igaz, szervezetten nem is jönnek Magyarországról, ugyanakkor helyi és környékbeli magyarok várhatóan szép számmal érkeznek délután a meccsre.
Életre szóló turisztikai élményről nem maradnak le az otthon maradt drukkerek, Leverkusen tipikus ipari város, amelyben nincsenek szép, történelmi épületek, nagy látványosságok, mint a közeli Kölnben, ahol megszállt az FTC.
Kis túlzással a Bayer gyógyszergyár köré nőtte ki magát a város, s a közeli szűk utcákban épült lakások eredetileg munkásszállók voltak. Ehhez mért puritánság a jellemző. A piactéren álló, 1930-ban átadott templom sem díszes, sok helyütt még a belváros is rendezetlen, szemetes.
A város legnagyobb látványossága, amely a hűtőmágneseken is az egyik legfőbb szimbólum, az úgynevezett Bayer-kereszt. Amikor megérkeztünk Leverkusenbe, késő este volt már, és nem lehetett nem észrevenni a túlméretezett, óriáskerék nagyságú logót, amely fényesen világított a sötétben.
Mintha a filmbeli Gothamben kivetített Batman-jelet láttuk volna, csak itt a Bayer gyógyszer- és vegyipari mamutvállalat jól ismert márkajelzése fénylett.
A gyártelepen, egy épület tetejéből kinyúló két kéménycső közé feszítették ki az eredetileg 72 méter átmérőjű, 2200 izzóból álló „Bayer-keresztet” 1933-ban. Azóta többször átalakították és korszerűsítették, és noha a méretei csökkentek, manapság is grandiózusnak számít: 51 méter az átmérője, hét méter magasak a betűi és 1710 izzó világítja meg. A cég honlapja szerint ez a világ legnagyobb logója. Nem vitatjuk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!