Tét nélkülivé degradálódott a magyar válogatott Kongó elleni mérkőzése. Pedig nagyon szerettük volna azt hinni, hogy Dél-Korea Németország legyőzésével kikaparja nekünk a gesztenyét, vagy legalábbis résnyire hagyja nyitva a kaput, és majd valahogy beosonunk a negyeddöntőbe. Nem így történt, a németek legjobbja, Emily Bölk az ázsiaiak ellen időzítette a csúcsformáját, hiába lőtt nagy és látványos gólokat a győri jobbátlövő Rju Un Hi és a gyors lábú irányító, Li Min Jeong, a szünetben három góllal vezettek a németek. A csarnok útvesztőiben még bizonytalanul mozgó szövetségi kapitány, Golovin Vlagyimir a szokásos pókerarcával bökte oda, hogy ez a meccs eldőlt, a németek simán nyernek. Igaza lett, tényleg nagyon egyoldalúan alakult a második félidő, a 37-28-as végeredmény tökéletesen visszaadta a két csapat közötti különbséget. Ezzel eldőlt, hogy a matematikai esély is elszállt, a magyar válogatott már nem előzheti meg a nyolcpontos Németországot és a Csehországot minden bizonnyal legyőző Dániát.
Hát ezek után hogyan fog magába fecskendezni motivációt a magyar csapat a hátralevő két, tét nélküli meccsre? – kérdeztük a korábbi szövetségi kapitányt, a magánszorgalomból a helyszínre utazó Németh Andrást. – Nincsen abban a helyzetben a válogatott, hogy akár egyetlen mérkőzést is félvállról vegyen. Bérelt helyek nincsenek, mindenkinek bizonyítania kell, hogy érdemes a kapitány bizalmára – felelte a váci szakmai igazgató.
Golovin is úgy érezte, ezt a meccset nehéz lesz lendületből megnyerni, főleg a dánok elleni kudarc után. Ezért Bíró Blankát és a sérült Klujber Katrint leszámítva (Szabó Laura maradt még ki a keretből) az első sorral (Lukács, Szöllősi-Zácsik, Vámos, Bordás, Háfra, Márton) kezdett a korábbi világbajnokságokon négyszer is nagy gólkülönbséggel legyőzött afrikai csapattal szemben. Szikora védéseinek, Vámos egyéni akcióinak és Lukács lerohanásgóljainak köszönhetően nagyon korán eldőlt a meccs. Bő negyedóra után, 11-4-es vezetésnél a kapitány sort cserélt: érkezett Kovács, Kácsor, Tóvízi, Tóth Eszter és Fodor Csenge. Érdemben nem sok változott, a gyors és szertelen, taktikailag egysíkú kongói válogatott nem tudott közelebb férkőzni, sőt, Kácsor csipkedte magát a legjobban, még egyet sikerült hozzátenni a hétgólos előnyhöz a szünetig.
A második félidőre rányomta a bélyegét a motiváció hiánya. Golovin csapata a biztos vezetés tudatában már nem koncentrált úgy, mint a meccs elején. Több hiba tarkította a magyar válogatott játékát, a helyzetkihasználás gyatra volt, a második sor korántsem volt olyan kreatív, mint az, amelyik kiharcolta a jelentős előnyt. S ahogy az ilyenkor lenni szokott, az ellenfél kapusa, Magalie Bazakene egyre inkább belejött, Lukács és Vámos ziccerét is védte. Ezzel együtt a győzelem egy percig sem forgott veszélyben, a hajrára Kongó elfáradt, a magyar válogatott pedig megelégedett a biztos győzelemmel.
Vasárnap Dél-Korea ellen szűk húszpercnyi jó játék nem lesz elég a szép búcsúhoz.
Női kézilabda-világbajnokság, középdöntő, III-as csoport: Magyarország–Kongó 30-22, Németország–Dél-Korea 37-28. A Dánia–Csehország mérkőzés lapzártánk után ért véget. Az állás: 1. Németország 8 pont (már továbbjutott), 2. Dánia 6 (továbbjutott), 3. Magyarország 4, Dél-Korea 4, 5. Csehország 0, 6. Kongó 0.
Borítókép: Márton Gréta is az első félidőben játszott jobban (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
