Az NB I aktuális idényében tizenhat forduló után összesen 37 alkalommal mutattak fel piros lapot a labdarúgóknak a játékvezetők, míg tavaly ilyenkor ugyanez a szám mindössze 24 volt, akkor viszont éppen a 16. játékhéten küldték le piros lappal a legtöbb játékost, szám szerint négyet. Az előző idényben összesen 45 kiállítás történt 33 forduló alatt, ami csak nyolccal több, mint az eddigi termés idén – úgy, hogy még az évad felét sem értük el. A videobíró-rendszer bevezetése óta átlagosan a magyar bajnokik mintegy 40 százalékában felvillan egy piros lap, az előző két teljes évadot tekintve ez a szám alig haladta meg a húsz százalékot.
Az európai elitbajnokságokban ezzel szemben más a helyzet. A német és az olasz élvonalban a 2017–2018-as idény kezdetétől alkalmazták először a VAR-t, s mindkét esetben csökkent a kiállítások száma – előbbinél tizenhárommal, utóbbinál öttel. A topligák közül növekedés egyedül a La Ligában volt, ott a 71-ről 78-ra ugrott a számláló az első „VAR-os” (2018–2019-es) évadban. Ami az angol élvonalat illeti, ott csak a 2019–2020-as idényben alkalmazták először a videobírót, kiállításokból pedig kettővel kevesebb lett, mint korábban. Korántsem biztos tehát, hogy az ugrásszerű növekedés oka csak a VAR.
Éppen ezért megvizsgáltuk mind a harminchét eddig felmutatott piros lapot, és azt, mennyit tett hozzá ezekhez a VAR. Nos, a 16 forduló alatt eddig összesen 9 olyan eset volt, amikor a játékvezető a sípjába fújt, azután pedig csak sárga lapot adott (vagy még azt sem), majd miután a videobíró-rendszer működésbe lépett, a játékvezető pedig a pálya mellett elhelyezett monitoron visszanézte az esetet, piros lappal büntette a szabálytalanságot elkövető labdarúgót. Egy VAR segítségével megítélt tizenegyes esetén azonban olyan is előfordult, hogy a játékvezető először nem ítélt semmit, majd miután a videózás során megbizonyosodott a büntető szükségességéről, a piros lapot is elővette a zsebéből. Ha ezt a kilenc, VAR-közbenjárással megítélt kiállítást kivennénk a listából, máris közelebb járnánk az előző idénybeli, december végi számokhoz – néggyel kapnánk többet.
Emellett persze voltak olyan esetek is (igaz, elenyésző számban), amikor a játékvezető azonnal kiállította a vétkes játékost, ugyanakkor a videobíró-rendszer is vizsgálódni kezdett, a VAR-kocsiból szóltak a bírónak, ő pedig azután is kitartott a piros lap mellett, hogy visszanézte a kétes szituációt. A többi kiállítást elemezve kijelenthető, a második sárga lapos, VAR nélkül megítélt esetekből van a legtöbb, de az utolsó emberként elkövetett, azonnali piros lapot érő vétségek száma is épphogy nem haladja meg a tízet.
A csapatokat tekintve az Újpest, a Kisvárda és a Honvéd kapta a legtöbb piros lapot az idényben, egyformán ötöt. Érdekesség, hogy az újpestiek találkozóin volt eddig összességében a legtöbb kiállítás, kilenc – tehát nemcsak a lilákat büntették a játékvezetők, az ellenfeleiknek is felmutatták a piros lapot, mégpedig négyszer.
Mindent összevetve: a játékoskiállítások megugró számában jól láthatóan nagy szerepet játszik a VAR, de ezzel együtt az igazságos ítéletek megszületésében is. Az MLSZ statisztikái szerint a videobíró-rendszer jelenléte már most 70–80 százalékban növelte a jó ítéletek számát, igazságosabbá téve a játékot a magyar élvonalban. Bár más európai bajnokságokban a VAR bevezetése nem járt a kiállításszámok növekedésével, könnyen lehet, hogy az idény végére hazánkban is kiegyenesedik a görbe.
A teljes cikket a Nemzeti Sport honlapján olvashatják.
Borítókép: a játékvezető felmutatja a piros lapot a Puskás Akadémia–Mezőkövesd mérkőzésen (Fotó: MTI/Mónus Márton)
