Ahogy jégkorongban, a téli olimpia másik csapatsportágában, curlingben is nagyhatalomnak számít Kanada. Az idei pekingi ötkarikás játékokon megrendezett három versenyszám közül mégis csak a férfiak versenyében jutott elődöntőbe a juharlevelesek csapata.
A vegyespáros után a női versenyben is az utolsó forduló döntött a kanadaiak sorsáról. Úgy tűnt, a nyolc éve, Szocsiban olimpiai bajnoki címet nyert Jennifer Jones egysége kiharcolja az elődöntőbe jutást, hiszen Dánia ellen sima, 10-4-es győzelemmel zárta az alapszakaszt.
Azonban a többi eredmény elkezdett rosszul alakulni Jonesék szempontjából: a britek legyőzték az oroszokat, Svájc pedig Japánt. Az utolsó meccs, ami zajlott a jégen, négy csapat sorsáról is döntött.
A legutóbbi olimpia döntőjének visszavágóján brit és a japán csapat a már biztos elődöntős Svédországnak szorított, a kanadaiak pedig Dél-Koreának. A négy éve hazai pályán ezüstérmes koreaiak győzelmükkel nemcsak a juharleveleseket juttatták volna az elődöntőbe, hanem az egymás elleni eredmények miatt saját magukat is, a japánok és a britek kárára.

Svédország azonban nyert, a japánok és a britek fellélegezhettek, Kanada pedig már csak férficsapatában bízhat.
Hogyan alakult ki a sorrend?
Japán, Nagy-Britannia és Kanada csapata egyaránt öt győzelemmel és négy vereséggel zárta az alapszakaszt a harmadik–ötödik helyen, az egymás elleni eredmények pedig körbeverést mutatnak hármuk között. Így a meccsek előtti, úgynevezett LSD (last stone draw) dobások döntöttek a három válogatott között, amelyek általában csak azt határozzák meg, melyik csapat kezdi a mérkőzést.
A találkozók előtti dobások ház közepétől való távolságát lemérik, s értelemszerűen az alacsonyabb LSD-érték a jobb. A kilenc forduló összesítése, a két legmagasabb érték kiejtése után adja meg azt a számot, amely – amennyiben az egymás elleni eredmény nem dönt – feloldja a holtversenyt.
A mutató alapján Nagy-Britannia, Japán, Kanada sorrend alakult ki, ez előbbi kettőnek az elődöntőt, utóbbinak az olimpia végét jelenti.