Olekszandr Zincsenko sok más ukrán labdarúgóval ellentétben nem hagyta abba a játékot, és szerdán csapatkapitányként egy ukrán zászlót maga köré tekerve vezette ki a Manchester City játékosait a Peterborough elleni FA kupa-mérkőzésre. A 25 éves balhátvéd nem először élt át érzelmes pillanatokat a háború kitörése óta: a múlt hétvégén az Everton elleni bajnoki előtt könnyes szemmel borult honfitársa, Vitalij Mikolenko nyakába.
Az ukrán futballista ezúttal a BBC-nek adott interjút. Gary Linekernek elárulta, miképpen értesült a háború híréről, hogy gyakran nem tud uralkodni az érzelmein, illetve elmondta, milyen célt tűzött ki maga elé ezekben az időkben.
Bármikor rátör a sírás
– Éjfélkor sírva ébresztett fel a feleségem – idézte fel Zincsenko, hogyan tudta meg, Oroszország megtámadta a hazáját. – Sokkos állapotba kerültem, amikor a feleségem képeket és videókat mutatott, hogy mi történik Ukrajnában. Talán ahhoz tudnám hasonlítani ezt az érzést, mint amikor meghal valaki, aki nagyon közel állt hozzánk. Tudják, ilyenkor borzasztóan érzi magát az ember. De ez még annál is sokkal rosszabb.
Kilenc napja tart a háború, és az ukrán játékos azóta nem tud gátat szabni a könnyeinek.
– Folyamatosan csak sírok. Már több mint egy hét eltelt, nem is számolom a napokat. Vezetni kezdek az edzés után, vagy igazából mindegy is, hogy hová tartok, és a semmiből sírni kezdek – ismerte el a futballista. – Folyamatosan ezen gondolkozom. Képzeljék el, hogy a hely, ahol megszülettek és felnőttek, hirtelen semmivé lesz. Csupán egy kupac föld.
Az ukránok nem adják fel
Rengeteg ukrán, köztük Zincsenko barátai is otthon maradtak, hogy harcoljanak, míg mások külföldről tértek haza a háború miatt.
– Őszinte leszek, ha nem lenne lányom, ha nem lenne családom, akkor én is ott lennék. Ilyennek születtem – vallja a játékos. – Ismerem a honfitársaim mentalitását, ők is így gondolkoznak.
Inkább a halált választják, és meg is fognak halni, de akkor sem adják föl. Büszke vagyok arra, hogy ukránnak születtem, és ez mindig így lesz.
Hálás a segítségért
Zincsenkót meghatotta a sok támogató üzenet, amit a futballszurkolóktól kapott, valamint az is, hogy mennyit adakoztak a britek a rászorulóknak.
– Rendkívül hálás vagyok. Köszönettel tartozom a sok támogatásért, amit kapok. Nem gondoltam volna, hogy így lesz. Sok üzenetet kapok Ukrajnából, videókat a támogatásról. Az emberek még nézik a focit a tévében, és szerintem segíti őket, hogy látják ezeket a videókat.
Ez olyan, mintha azok az emberek, akik támogatják Ukrajnát, erőt adnának az otthon lévőknek, hogy ne adják fel. És én tudom, hogy a honfitársaim nem is fogják feladni.
Mindenki tudja meg, mi történik
A Manchester City labdarúgója szeretné megmutatni a világnak, valójában mi történik a hazájában.
– Millió képet és videót mutathatnék arról, hogy mit csinálnak éppen. Azt is megmutathatom, hogyan tettek tönkre minden várost az országban. Az emberek éheznek. Próbálják túlélni a háborút, a földön, bunkerekben alszanak, nincs normális életük.
– Néhány napot gondolkoztam rajta, hogy elvállaljam-e ezt az interjút. De üzenni szeretnék az embereknek, kérem, ne nézzenek félre. Meg kell állítanunk a háborút.
Csalódott az orosz labdarúgókban
Zincsenko felfedte, csalódást okoztak neki az orosz válogatott futballistái, akik nem szólaltak fel Ukrajna megszállása ellen. Sőt Artyom Dzjuba csapatkapitány kijelentette, ő büszke arra, hogy orosz, és felemelte hangját az ellen, hogy az európai (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kizárta az orosz klubokat és válogatottakat a nemzetközi tornákról.
– Meglepett, hogy egyikük sem szólt semmit. Azoknak, akik a válogatottban játszanak, rengeteg követőjük van a közösségi médiában. Ők tehetnének valamit azért, hogy véget érjen a háború, hiszen eljut az emberekhez a hangjuk. Tudom, hogy félnek, de mitől? Semmit sem fognak csinálni velük. Legalább elmondhatnák a véleményüket ahelyett, hogy ignorálnák a történteket. Nem tudom, hogy miért tesznek így – mondta zárásként Olekszandr Zincsenko.
Borítókép: Olekszandr Zincsenko Nemet a háborúra feliratú pólóban az Everton elleni bajnoki előtt (Fotó: EPA/Andrew Yates)
