Senánszky Petra volt az egyik legragyogóbb csillaga az egyesült államokbeli Birminghamben rendezett világjátékoknak júliusban. A „debreceni sellőlány” lett az első, aki két különböző sportágban is aranyérmet szerzett egyazon világjátékokon: összesen három bajnoki címet ünnepelt, fő számában, uszonyosúszásban kettőt, vízi- és életmentésben egyet, s egy-egy ezüstöt is begyűjtött. Lesújtó képet fest, hogy nagy hírértéke nem a sikereinek volt, hanem annak, hogy csaknem annyi pénzt úszott össze a világjátékokon, mint Milák Kristóf egy évvel korábban a tokiói olimpián.
– Nem esett jól, hogy a pénz miatt kerültem be a hírekbe, de nem is bántam, mert legalább fény vetült az uszonyosúszásra. Viszont ha valaki a pénzszerzés céljából szeretne ezzel a szép sporttal foglalkozni, ne tegye, mert a valóság másmilyen, mint azok a cikkek – reagált lapunknak az érzékeny témára Senánszky Petra, akinek a világjátékokon elért eredményei után 77,5 millió forint járt, míg Miláknak 85,7 millió a Tokióban szerzett arany- és ezüstéremért.
„Szeretnék annyit keresni, mint Milák Kristóf”
– Uszonyosúszásban a világjátékok az egyetlen verseny, amelyen pénzdíjat adnak – folytatta Senánszky. – Ha ezeket az összegeket leosztjuk négy-öt évre, ami eltelik két világjátékok között, szétfolynak a versenyzés finanszírozására. Bizonyos eredmények után jár költségtérítés a szövetségtől, de nagyon sokat be is kell fektetni, így a számla lehet, hogy éppen csak nullszaldós. Nekem szponzoraim sincsenek, és mindig is tudtam, hogy nem az uszonyosúszásból fogok meggazdagodni. Szeretnék annyit keresni, mint Milák Kristóf, de sajnos ez nem a valóság. Vagyis dehogy sajnos, nem sajnálom, mert hétéves korom óta azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek, és ez megfizethetetlen.
Senánszky a maga nemében hasonlóan világklasszis, mint Milák, hiszen 15 egyéni világbajnoki címe van uszonyosúszásban, és már csak kettő hiányzik ahhoz, hogy a sportág történetének legeredményesebb női versenyzője legyen egy kínait utolérve. Ugyanakkor ma már elsősorban úszásban bizonyítana. Idén tagja volt a Budapesten világbajnoki nyolcadik helyezett 4×100 méteres női gyorsváltónak és ugyanebben a számban a római Eb-n ötödik négyesnek is.
Dacból kezdett el úszóversenyeken indulni
– Négy-öt éve kezdtem el úszóversenyekre járni, és az elején volt bennem egy kis dac – árulta el Senánszky. – Mivel az uszonyosúszás jóval kevesebb figyelmet kapott az olimpiai sportágakhoz képest, meg akartam mutatni, hogy meg tudom előzni az úszókat is, akik egész életükben csak az úszással foglalkoztak.
– Az évek alatt ez az érzés átalakult, már abszolút nem ez dolgozik bennem, mert idő közben egyre jobban kezdtem el érezni magam az úszóközegben is, és mivel a technika teljesen más, azt érzem, hogy még rengeteget fejlődhetek, ami nagy kihívást jelent.
Mint mondja, az uszonyosúszás és az úszás csak kívülről tűnhet hasonlónak, két külön világról van szó, a különbséget pedig nem csak a felszerelés, az uszony és a légzőcső jelenti: – Teljesen mások a mozdulatok a vízben, uszonyosúszásban főként a láb és az uszony a sebesség forrása, úszásban viszont a kar, a váll, a törzs. Az olyan apróságok is különböznek, mint a rajt, hiszen uszonyosúszásban páros lábbal, nem pedig váltott lábbal rugaszkodunk el a rajtkőről.
Hosszú Katinka rekordját üldözi
Úszóként a tokiói olimpiától a Covid miatti létszámkorlátozás tartotta távol, noha 50 gyorson rendelkezett B szintes idővel. Most a 2024-es párizsi olimpia a legfőbb célja Senánszkynak: – Maximalista vagyok, és az előző olimpia miatt van hiányérzetem. Két évem van, hogy felkészüljek, most az úszásé a főszerep. Az egyéni csúcsom 24,95 másodperc, az olimpiai A szint 24,70, és ezt szeretném megúszni, hogy ne fordulhasson elő még egyszer a tokiói eset.
