– Miért indul el az MNASZ elnöki tisztségért?
– Az autósport két évtizede meghatározó eleme az életemnek, rengeteget kaptam ettől a világtól. Nagy hatással volt és van a szakmai pályafutásom alakulására. Ha gyermek- és fiatalkorom szurkolói éveit is beleszámítom, akkor közel negyven éve követem a hazai és a nemzetközi autósport eseményeit. Az 1980-as évekből a Salgó Rali szervizparkja, illetve a túrkevei autocross-verseny az első élő emlékem erről a világról, amely azonnal beszippantott. Láthattam Rangát, Ferjánczot, Kesjárt, már riporterként végigkísértem Baumgartnert a 2004-es szezonban, ültem teszten Herczig mellett, átélhettem, milyen az, amikor több lelátónyi szurkoló élteti Micheliszt – hogy csak néhány meghatározó élményt emeljek ki. Látva, hogy ma a széthúzás, az ellenségeskedés, az önös érdekek érvényesítése jellemzi és rombolja le a magyar autósportot, rádöbbentem, hogy ezt a közösséget újra kell építeni. Ezért ajánlottam fel a segítségemet. Eljött az idő, hogy visszaadjak valamit a sportágnak.
– Hogyan szeretné megújítani a szervezetet?
– Nyugodt, viszályoktól mentes, alkotó közösséget szeretnék kialakítani, amelynek tagjai – ha nem is értenek mindenben egyet, de – kulturált formában ütköztetni tudják a véleményüket, amelyek adott esetben több évtizednyi szakmai, versenyzői, szervezői, promóteri tapasztalaton alapulnak. Ehhez az első és legfontosabb lépés a szövetség működésének teljesen átláthatóvá tétele. Minden szerződés hozzáférhető lesz, minden elköltött forinttal el fogunk számolni. Amint ez megvan, elkezdhetjük visszanyerni a tagság és a magyar autósport szereplőinek bizalmát. Az én elképzeléseim szerint egy sportági szakszövetség koordinál és szolgáltat: minden segítséget, tanácsot, iránymutatást megad azoknak, akiknek erre szükségük van. Ebben a szellemben dolgozó, képzett munkatársak tevékenykednek majd a szövetségben. A másik fontos lépés egy hatékony, a hazai autósportot és annak tágabb környezetét leképező, erős érdekérvényesítő képességű elnökség felállítása.
– Az utánpótlásképzésre, a pályázati rendszerek kidolgozására, a hazai autóversenyek biztonságos lebonyolítására vagy szakemberek képzésére fordítható források miként biztosíthatók?
– Átlátható, tisztességes, fegyelmezett gazdálkodással. Ha megvan a transzparencia, elkezdhetünk azon dolgozni, hogy a piaci szereplők számára is valós értéket jelentő terméket állítsunk elő. A promóteri szemlélet meghonosítása kiemelt fontosságú. Egészen hihetetlen számomra, hogy a legnépszerűbb hazai szakág élvonalbeli bajnokságának, a magyar ralibajnokságnak még mindig nincs egy olyan promótere, amely fizet a szövetségnek, amiért cserébe garantált megjelenést, médiafelületet, tervezhető bevételi lehetőségeket kap. Fontos, hogy a nemzetközi szervezetek, elsősorban a Nemzetközi Automobil-szövetség, az FIA pályázatain is elinduljunk. Ehhez olyan munkatársak kellenek, akik figyelik a lehetőségeket, és azonnal lecsapnak ezekre a megfelelő pályázati anyagokkal.
–Milyen fenntarthatósági szempontok mentén kíván dolgozni?
– Ebből a szempontból az autósportnak globálisan újra kell definiálnia magát, hiszen a versenygépekben még mindig többnyire fosszilis energiahordozókat égetünk el, látszólag feleslegesen. Ez azonban csak a látszat, hiszen éppen az autósport az a terület, ahol az újfajta mérnöki megoldások először kipróbálhatók, így nagy szerepe van abban, hogy formálja a világ mobilitását, alakítja annak irányait. Miközben tiszteljük a technológiai hagyományokat (azaz szeretjük a belső égésű motorokat), nyitottak vagyunk az újra is. A környezetvédelmi fenntarthatóság mellett ott van a gazdasági, társadalmi fenntarthatóság is. Fontos, hogy megtaláljuk és hangsúlyozzuk az autósport társadalmi hasznosságát, mondjuk a közlekedésbiztonsági üzenetek hatékony átadásával. Csatlakozni szeretnénk az FIA olyan kezdeményezéseihez, mint például a Girls on Track, amely program azért jött létre, hogy lányokat nyerjen meg az autósportnak, ezáltal a mérnöki hivatásnak.
– Nemzetközi kapcsolatrendszerét miként tudja a hazai autósport szolgálatába állítani?
– Ezen kapcsolatok hatékony ápolásával és sok-sok kérdéssel! A Forma–1-es száguldó cirkuszban eltöltött riporteri, kommentátori éveim alatt óhatatlanul kialakult egy meglehetősen értékes kapcsolatrendszer, amelyet a mai napig ápolok. Nem szégyen tanulni mondjuk a brit, német, francia, olasz szövetségtől. Ha felmerül bennünk egy ötlet, megkérdezzük, hogy ezt mások hogyan csinálják, aztán vagy átvesszük, vagy csavarunk rajta egyet. Közelről néztem végig, ahogyan például a Red Bull globális marketinggépezete kitalál és felépít egy sportágat, a Red Bull Air Race-t, aztán sajnos láttam a hibákat és a hanyatlását, majd kimúlását is. Ez mind-mind értékes tapasztalat.
– Hol és hogyan mutatja be terveit az MNASZ tagjainak?
– Nem tudjuk pontosan, hogy kik a tagok, mert nem átlátható a tagság összetétele. A jó hír, hogy a stratégia mindenki számára elérhető, a Facebookon létrehoztuk az elnökjelölti oldalamat, amelyen megtalálható az anyag: www.facebook.com/ujkorszakamagyarautosportban. A december 1-jén esedékes tisztújító közgyűlésig több helyszínen személyesen találkozom a magyar autósport szereplőivel, alakítóival és az érdeklődőkkel. Amellett, hogy ezeken az ankétokon bemutatom a stratégia részleteit, párbeszédre, közös gondolkodásra hívom azokat, akiknek fontos, hogy egy átlátható, tiszta rendszerben, mindannyiunk számára vállalható értékek mentén szervezzük az óriási hagyományokkal rendelkező hazai autósportot.
Szujó Zoltán a HUMDA podcastjében részletesen beszél az MNASZ-elnökjelölti stratégiájáról:
