A vb-döntők leggyorsabb gólját a hollandok szerezték az 1974-es, németországi tornán a házigazda NSZK ellen. A FIFA statisztikája szerint mindössze 88 másodperc kellett hozzá. A narancsmezesek kezdték a játékot, tizenhatot passzoltak, amikor Johan Cruyffhoz került a labda, a korszak és a vb legnagyobb sztárja betört vele a 16-oson belülre, ahol felvágták, Johan Neeskens pedig belőtte a büntetőt. A vb-t azonban a németek nyerték meg, 2-1-re fordítva a müncheni Olimpiai stadionban.
Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték meg, de hatvan évet kellett várnia arra, hogy a világbajnok a döntőben ne kapjon gólt. Az olaszországi torna fináléjában az NSZK 1-0-ra nyert Argentína ellen. A mindössze 23 éves Bodo Illgner kapuját nem tudták bevenni a római Olimpiai stadionban.
A FIFA összeállításában sajnos mi is ott vagyunk: egyetlen esetben fordult elő, hogy egy válogatott kétgólos hátrányból fordított, az 1954-es, svájci vb döntőjében a nyugatnémetek 0-2-ről 3-2-re nyertek az Aranycsapat ellen. Úgy, hogy négyéves veretlenségi sorozattal rendelkező együttesünk már a 8. percben 2-0-ra vezetett. S a „Mágikus magyarok” a csoportkörben 8-3-ra legyőzték a Die Mannschaftot – forgatja meg a kést a szívünkben a FIFA…
Csapattársak között a legnagyobb korkülönbség 22 év volt: az 1982-es spanyolországi döntőt a nyugatnémetek ellen 3-1-re megnyerő olaszoknál a kapus Dino Zoff 40 éves volt, a védő Giuseppe Bergomi csupán 18.
Három gólt egyetlen labdarúgó szerzett vb-döntőben: az angol Geoff Hurst 1966-ban a Wembley-ben, ahol a házigazda hosszabbítás után 4-2-re gyűrte le a nyugatnémeteket. A döntő gólt a 101. percben Hurst szerezte, de ez minden idők egyik legvitatottabb találata, a lövése a felső lécről pattant le – örök rejtély marad, hogy hova.
Hurst aztán a 120. percben is betalált, és ezt a gólt semmiképpen sem lehetett volna megadni, mert az ünneplő szurkolók egy része már a pályán volt, amint az alábbi videón is látszik:
Akad egy játékos, aki két különböző ország színeiben is játszott vb-döntőt. Luis Monti 1930-ban, Uruguayban szülőhazáját, Argentínát képviselte a házigazda ellen, négy évvel később pedig hazát váltva Olaszországban már ő volt otthon a Csehszlovákia elleni döntőben. Másodjára az arany is összejött neki.
A legtöbb gólt az 1958-as, svédországi döntő hozta, a brazilok 5-2-re verték a házigazdákat. Vavá mellett Pelé 17 évesen (ez is rekord!) kétszer is eredményes volt. Az 55. percben két védőt megbolondítva szenzációs gólt szerzett.
A labdarúgás történelmében egyetlen játékos akad, aki három vb-döntőben is pályára lépett, de ő nem az egyetlen háromszoros világbajnok Pelé (1958, 1962, 1970). Ő ugyanis az 1962-es fináléban, Chilében sérülés miatt nem szerepelhetett az utolsó meccsen. Honfitársa, Cafu az 1994-es, az 1998-as és a 2002-es döntőben is játszott, s neki két aranya van, mert 1998-ban a brazilok nem bírtak a házigazda franciákkal.
Négy labdarúgó van, aki két vb-döntőben is gólt tudott szerezni: a brazil Vavá (1958, két gól és 1962) és Pelé (1958, két gól és 1970), a német Paul Breitner (1974 és 1982), valamint a francia Zinedine Zidane (1998 – két gól és 2006). Breitner és Zidane a második döntőjében már vesztes csapatban szerepelt. A 2018-as vb-döntőben a franciák 4-2-re verték a horvátokat, a gólszerzői közül és vasárnap is betalálhat. Ám ehhez azért az argentinoknak is lesz szava.
A FIFA honlapján 1958-tól egy helyen valamennyi vb-döntő összefoglalója ITT megtekinthető.
Itt talál meg mindent, amit a katari vb-ről tudni érdemes: https://magyarnemzet.hu/futball-vb-2022
Az 1998-as Franciaország–Horvátország (4-2) döntő összefoglalója a YouTube-on megtekinthető:
Borítókép: A német Max Morlock (jobbra) lő a magyar kapura az 1954-es vb-döntőben (Fotó: BAUMANN/Pressefoto Baumann/DPA Picture-Alliance via AFP)
