Az Origón futó GPhírek cikke szerint a valaha volt leggyengébbnek tartott F1-es pilóta, a japán Ide Júdzsi, akinek 2006-ban a a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) mindössze négy verseny után, elvette a szuperlicencét a közveszélyes manőverei miatt, az évi mintegy egymillió dolláros fizetésének egy részét megtarthatta a Super Agurinál. Ide csapat- és honfitársa Szató Takuma volt, aki 2,5 év alatt mindössze 4 pontot szerzett, mégis évi négymillió dollárral gazdagodott.
Hogy fordulhatott ez elő? A fizetős pilóták receptje jól ismert: a versenyző mögött áll egy mecénás, aki megszponzorálja a csapatot, cserébe elvárja, hogy az ő versenyzője kapjon ülést. Így kerülnek az F1-be olyanok, akiknek a tehetségük alapján nem feltétlenül lenne helyük a mezőnyben, és persze mivel ők hozzák a szponzort, ezt nem ingyen teszik, komoly fizetést is kapnak.
A 2010-es évek elején a Williamsnél a baleseteiről ismert Pastor Maldonado három év alatt csupán egyetlen alkalommal (a 2012-es Spanyol Nagydíjon) teljesített jól, ám mivel évi mintegy 55 millió fontot hozott a csapatának az őt szponzoráló venezuelai nemzeti olajtársaság, a PDVSA, ezért ő is meggazdagodott.
A komoly anyagi háttérrel rendelkező pilóták iskolapéldája Lance Stroll is, aki immár a hetedik szezon óta kirobbanthatatlan tagja az F1-nek, noha csak egy olyan év volt, amikor meg tudta előzni az aktuális csapattársát. Stroll háromszor állt dobogóra a 122 futamán, és átlagosan csak minden harmadik versenyén szerez pontot – idén Fernando Alonso mellett ez nem nem biztos, hogy elég lesz.