Hosszú testvérháború dúl Romániában a nagy múltú Csillagért
Furcsa helyzet előállásával fenyeget a romániai sporttörvény módosítását célzó legutóbbi indítvány: előfordulhat, hogy már a következő idénytől két Steaua szerepel a labdarúgó első osztályban. Örökösödési háború az egykori BEK-győztes csapat dicsőséglistája és neve körül.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Évek óta tartó pereskedés és közéleti vita tárgya Romániában, melyik is az igazi Steaua: a keleti szomszéd labdarúgásának meghatározó csapatai közé tartozó FCSB vagy a honvédelmi minisztérium finanszírozásában működő CSA Steaua futballcsapata? Előbbi a Szuperliga harmadik helyezettje, utóbbi a másodosztály második helyén, azaz feljutó pozícióban tanyázik. A jogszabályok jelenlegi állása szerint azonban nem szerepelhet az első osztályban, lévén állami finanszírozási klub.
Ezt a sajátos gordiuszi csomót kívánja átvágni az a törvénymódosítás, amelyet a korábbi védelmi miniszter, jelenlegi szociáldemokrata szenátor, Vasile Dincu kezdeményezett. Az elképzelés azt célozza, hogy a törvény vonatkozó passzusa a közpénzből fenntartott klubokat is nyilvánítsa hivatásos egyesületnek, ami a labdarúgó bajnokság első osztályában való indulás előfeltétele.
A volt tárcavezető kezdeményezése hatalmas felzúdulást váltott ki, elsősorban a második ligás Steaua ellenfeleinek táborában, amelyek saját feljutási esélyeiket látják ezáltal veszélyeztetve. Az is élénk tiltakozást váltott ki, hogy az esetleges jogszabály-módosítás menet közben befolyásolja egy még zajló bajnokság végkimenetelét.
A Steaua-polémia a 2000-es évek elején kezdődött, miután George Becali tulajdonába került a román futball legfényesebb csillaga – a Steaua ugyanis csillagot jelent. A szélsőséges megnyilvánulásairól elhíresült üzletember 2003-ban vásárolta be magát a futballcsapatba, amikor az már a CSA Steaua katonai sportklubtól függetlenül működött. A fura helyzetet az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nyomásgyakorlása generálta, amelynek hatására a szakosztályt 1998-ban kiszervezték az állami, azaz a védelmi minisztériumi tulajdonából.
A csapat a továbbiakban koncesszióban használhatta a márkanevet, ám a laza szálakkal még mindig a katonasághoz kötődő klub hiányos menedzselése fokozatosan csődközeli állapotba sodorta az 1986-os BEK-győztes csapat utódját.
Ekkor lépett színre az 1989-es romániai fordulat utáni vadkeleti állapotokat meglovagoló, elsősorban törökországi áruk importjából meggazdagodó Becali, aki nem sokkal később épp a védelmi minisztériummal közös ingatlanügyletek révén vált dúsgazdaggá.
A többségi, majd rövidesen kizárólagos tulajdonossá váló Becali azonban nem egyezett ki az anyaklubbal, a CSA pedig 2011-ben több fronton is zajló háborút indított a „betolakodó” ellen. Bírósági úton elérték, hogy Becali csapata ne használhassa a Steaua márkanevet, amelyet jogerősen a katonai sportklubnak ítéltek oda, ezért az „új” Steaua 2017 óta FCSB néven szerepel. Időközben a CSA újraalapította a labdarúgócsapatát, amely bírósági úton visszaköveteli az 1947 óta létező klub dicsőséglistáját is. A szimbolikus vitrint egyébként jelenleg az UEFA és a román Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) is az FCSB-nek tulajdonítja – benne a 26 román bajnoki címet és az 1986-os BEK-győzelmet is.
Utóbbi perben egy 2019-es döntéssel a bukaresti törvényszék alapfokon a CSA Steauának ítélte a klub 1947 és 2003 közötti dicsőséglistáját. Becaliék megfellebbezték a döntést, a táblabíróság pedig annyiban változtatott az ítéleten, hogy elvette a CSA-tól az 1998 és 2003 közötti dicsőséglistát, amelynek ma gyakorlatilag nincs tulajdonosa. A FCSB a legfelsőbb bírósághoz fordult, ahol eredménnyel járt, az ítélet értelmében ugyanis a táblabíróságnak újra kell tárgyalnia az ügyet, azaz az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezést.
A régóta húzódó vita a szurkolókat, illetve a neves klub egykori sportolóit, labdarúgóit is megosztja. Sokan ma is Steauának nevezik az FCSB-t, hiszen ez a csapat játszik a legjobbak között meg a nemzetközi kupákban. Az egykori, többek között Bölöni László nevével is fémjelzett sztárcsapat tagjai közül Becalinak csak a sevillai tizenegyesölő Helmuth Duckadamot sikerült ideig-óráig maga mellé állítania, a többiek vagy semlegesek maradtak, vagy a katonaklub kötelekében dolgoztak, dolgoznak.
És akkor itt van az újabb megosztó fejlemény, a CSA Steaua élvonalba jutását segíteni kívánó törvénymódosítási kezdeményezés. Jelen állás szerint – mint jeleztük, az állami tulajdonban lévő klubok élvonalbeli szereplését tiltja a sporttörvény – az együttes nem juthat fel az élvonalba, ám a Steaua támogatói reménykednek a vonatkozó jogszabály módosításában vagy abban, hogy a védelmi minisztérium lemond többségi tulajdonjogáról.
Ezek közül valamelyik előbb-utóbb be is következik, ám az új játékszabályok valószínűsíthetően leghamarabb a 2023–2024-es idénytől lépnek érvénybe. Bárhogy is legyen, az ügyre már a magyar érzelmű szurkolók sem tekinthetnek a „repülőből”, hiszen a Sepsi OSK és az FK Csíkszereda révén immár a Székelyföld is fajsúlyos szereplője a román labdarúgás két legmagasabb minőségi osztályának.
Az FCSB pedig saját stadion hiányában változatlanul az ország legnagyobb sportlétesítményében, a Nemzeti Arénában lép pályára, hiszen a közpénzen újjáépített Steaua-stadionba aligha lesz bejárása. Legfeljebb egy potenciális Steaua–FCSB mérkőzésen, amely a „testvérháborúk” újabb szaftos fejezetének megírására kínál majd alkalmat.
Borítókép: A Steaua szurkolói korábban Újpesten is szurkolhattak a kedvenceiknek (Fotó: Mirkó István)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.