Megalakulásának 111. évében a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) az ötvennegyedik kongresszusának megrendezésére készül, ami azért nem egy a több mint félszáz közül, mert más fontos napirendi pontok mellett a tisztújítás tétre menő különleges eseménye is lesz. Magyarok nem pályáznak a megüresedő posztokra, a kihívást most sokkal inkább az jelenti, hogy az augusztus 19-én kezdődő budapesti világbajnokság előestéjén, 17-én és 18-án a sportág parlamentje a magyar fővárosban ül össze. Egészen pontosan a Hungexpo kongresszusi központjában. A helyszín kiválasztásánál döntő szempont volt a befogadóképesség, ugyanis a nemzetközi szövetség hatalmas kötelékébe immár 214 ország tagszövetsége tartozik. Olyanok, mint például a budapesti székhelyű MASZ is, amely 1912-ben az egyik alapítója volt a nemzetközi szövetségnek, amikor a tagok száma még csak tizenhét volt.
A rendszer olyan, mint egy szamárlétra
– Nagy a tétje a tisztújító kongresszusnak, mert aki most távol marad, nem voksol és nem hallatja a hangját, azt távollétében senki sem fogja megválasztani, így elveszíti az esélyét, hogy a legfelsőbb döntéshozó testület, a tanács tagjai közé kerüljön. Márpedig aki nem tartozik oda, abból a múltban eddig soha nem lett elnök, de még alelnök sem. A rendszer olyan, mint egy szamárlétra, a feljebb jutásnak megvan a maga menete, a lépcsőfokokat nem lehet kettesével venni, még kevésbé a létrát megkerülni – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Gyulai Márton, az Európai Atlétikai Szövetség Tanácsának tagja, aki vezérigazgató-helyettesi minőségében kulcsszerepet tölt be a budapesti világbajnokság sikeres lebonyolítását előkészítő szervezetben.
A kongresszusi választások rendszerén legutóbb a kilencvenes években változtattak gyökeresen, amikor a sportszervezetnek még Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) volt a neve, a kormánybotnál pedig a nagy érdekérvényesítőként és reformerként emlegetett olasz Primo Nebiolo állt, a főtitkári tisztet pedig néhai Gyulai István töltötte be.
– Az esélyegyenlőségért szorítóba lépő lobbi nyomásának engedve, a nagyokat sarokba szorítva, a kis nemzeteket pedig a magasba röpítve született meg az a kongresszusi döntés, hogy a szavazásoknál minden egyes nemzetnek csak egy voksa lehet, függetlenül attól, hogy hány lakost számol és milyen atlétikai sikerekkel büszkélkedik. Ennek akkor a demokrácia zászlóját lobogtatva erős üzenete volt, mára azonban világossá vált, hogy az egyenjogúsítás veszélyforrást is jelent, a kiszámíthatóság megszűnését. A döntés ugyanis olyan helyzetet teremtett, amely az afrikai országokat módszeresen körbejáró voksvadász európai lobbistáknak kedvezett, ahogy manapság is azok malmára hajtja a vizet. Akik mindenkinél jobban tudják, hogy a 331 milliós Amerikai Egyesült Államoknak a kongresszusi szavazásnál ugyanúgy egy voksa lesz, mint például az óceániai adóparadicsomként emlegetett Vanuatunak, amelynek írd és mondd összesen sincs 300 ezer polgára. A rámenős lobbisták eddig soha nem mentek hiába Afrikába – folytatta Gyulai Márton, aki több korábbi kongresszuson is a nemzetközi szövetség érdekeit érvényesítve feladatokat látott el, előadást is tartott, idén viszont valószínűleg azért nem kapott a szerepekből, mert a világbajnokság megrendezésére kell összpontosítania.
Afrika ötvennégy, Európa ötvenegy vokssal rendelkezik
Még két hét, és lezárul a kandidálás időszaka, de már most borítékolni lehet, hogy a 2015-ben a szervezet megújulásáért és megtisztulásáért, tekintélyének helyreállításáért harcba szálló brit Sebastian Coe lesz az egyetlen pályázó az elnöki tisztre, akinek ez lesz a harmadik és az alapszabály szerint az utolsó négy vezetői éve.
– Négy alelnök sorakozik majd fel Coe mögött, de csak a budapesti világbajnokság utolsó versenynapját követően, közülük pedig legalább egy a női nemet képviselve. Az is biztos, hogy egy földrészt csak egy megválasztott képviselhet, más szóval olyan nem fordulhat elő, hogy Európa két alelnökkel is büszkélkedhet. Az első alelnök jelenleg az 59 esztendős ukrán Szerhij Bubka, a rúdugrás olimpiai, világ- és Európa-bajnoka, aki szabadtéren és fedett pályán összesen harmincöt alkalommal javított világcsúcsot. Akit augusztusban Budapesten erre a posztra a legalkalmasabbnak tartottként megválasztanak, továbbra is a nemzetközi szövetség második legerősebb embere lesz. Akinek akkor kell szavazás nélkül automatikusan előrelépnie, ha az elnök bármilyen okból nem tudja ellátni a feladatait. Volt erre már példa a nemzetközi és az európai szövetségben is – jegyezte meg Gyulai Márton.
A budapesti tisztújításon – ha minden szavazásra jogosult országát felvonultatja és azokat azonos vélemény kialakítására bírja – 54 voksával Afrika lesz a legkedvezőbb helyzetben, 51 tagszövetségével pedig Európa az erősorrend másodikja. Ez a két földrész nemrégiben már megrendezte a maga kontinentális kongresszusát, amelyet követően az eddigi elnökeik a helyükön maradtak. Erre az elismerésre számíthat Budapesten a 66 esztendős Sebastian Coe is, az viszont csak a véletlen műve, hogy a WA első embere éppen a magyarországi világbajnokság első napján, augusztus 19-én ünnepelheti elnökké választásának nyolcadik évfordulóját.
Borítókép: Sebastian Coe-nak aligha lesz kihívója (Forrás: Twitter/World Athletics)
