Fukuoka sportdiplomáciai kényszermegoldások után lett a 2023-as vizes világbajnokság házigazdája. Az előzmények egészen addig nyúlnak vissza, hogy a mexikói Guadalajara visszalépett a 2017-es vb rendezésétől. Az eredetileg a 2021-es eseményre pályázó Budapest ugrott be, megmentve a nemzetközi szövetség, a FINA becsületét. A 2021-es vb-re ezért új pályázatot írtak ki, amelyet Fukuoka nyert el. Ám közbeszólt a Covid, az olimpiát 2020-ról 2021-re halasztották, így a vb is tolódott egy évet. Japán azonban a járvány miatt tavaly sem állt készen, ismét Budapest lett a beugró. Miként a 2020-as olimpiát és labdarúgó Európa-bajnokságot 2021-ben rendezték meg, 2022-ben voltaképpen a 2021-es vizes vb-t láthattuk. Idén remélhetőleg végleg helyreállt a rend, s Fukuoka végre teljesítheti vállalt kötelezettségét.
A Japán déli részén fekvő városban 2001 után másodszor rendeznek világbajnokságot. A huszonkét évvel ezelőtti vb-t magyar szempontból Kovács Ágnes aranyozta be a 200 méteres mellúszásban aratott győzelmével. Női vízilabda-válogatottunk ezüstérme is szép emlék, az olimpiai bajnok férfiak ötödik helyezését azonban egyértelműen csalódásként éltük meg.
Vízilabdában a döntő ér olimpiai kvótát
Nem megbántva a társait, távollétében ezúttal is a pólósok lesznek leginkább fókuszban, annál is inkább, mert a két döntős mindkét szakágban olimpiai kvótát szerez. A nemzetközi versenynaptár rendkívül sűrű – jövőre, az olimpia évében, januárban Európa-bajnokságot, februárban pedig vb-t is rendeznek –, természetesen üdvös lenne a párizsi részvételt már Fukuokában biztosítani. (A vízilabdatornával részletesen majd külön foglalkozunk.)
Medencés úszásban, megszokhattuk, más a rendszer, ott elsősorban szintidőt kell teljesíteni, de például a váltóknak a kettőből ez az első lehetőség az indulási jog megszerzésére, számonként az első három biztosan ott lesz a párizsi játékokon.
Ritkán esik szó erről, Milák Kristóf hiánya bizony e tekintetben is súlyos veszteség, mindkét gyors-, valamint a vegyes váltónknak is húzóembere lenne, nélküle szinte lehetetlennek tűnik a kvótaszerzés.
Olasz erősítéssel
Fukuokában először ma hajnalban a műugrók és a szinkronúszók mutatkoznak be. A magyar csapat mindkét szakágban olasz erősítéssel száll versenybe. Műugrásban a női 1 méter selejtezőjében Kun Patrícia mellett Mosena Estilla a másik indulónk. Szinkronúszásan pedig Barbócz Blanka és Bastianelli Angelika akotja a magyar csapatot. Kettejük között különség, hogy – noha a vezetékneve olasz felmenőkre utal – Bastianelli Angelika Magyarországon nevelkedett, Mosena Estilla viszont Olaszországban, Bellunóban született.
Árkovics Petra, a szinkronúszók szövetségi kapitánya bízik benne, hogy a 15 éves Barbócz Blanka és Bastianelli Angelika felülmúlja a tavalyi magyar szereplést, amikor is hazai környezetben Farkas Dóra Linda és Gács Boglárka a technikai versenyben a 19. lett.
– Az elmúlt fél évben rengeteget versenyeztek a lányok, jól fogadták őket a bírók, és versenyről versenyre sikerült fejlődniük. Az új pontozási rendszerben a legfontosabb, hogy amit én felírok az edzőkártyára, azt a lehető legpontosabban végrehajtsák – nyilatkozta a szakember a fiatal párosról, amely a Lengyelországban rendezett Európa Játékokon 15. és a 11. helyen zárt.
A műugrókról Ligárt Balázs szakvezető elmondta, a fukuokai világbajnokság a második fázisa annak az útnak, amelynek végén reményei szerint lesz magyar induló a párizsi olimpián 3 méteren. A vb-ről a döntősök jutnak olimpiai kvótához, de jövő februárban Dohában már a középdöntő is párizsi repülőjegyet ér, ráadásul sok országnak ekkor már lesz kvótája, így akkor már a 20–23. hely is ötkarikás indulást érhet. Hozzátette: ennek fényében minden olyan fukuokai eredmény, amely ehhez a helyezéshez közel van, már bizakodásra adhat okot a jövőre nézve. Székffy Nóra személyében egy magyar pontozóbíró is közreműködik majd a vb-n, aminek sportdiplomáciai szempontból van jelentősége, ugyanis ezáltal jó esélye van arra, hogy a párizsi olimpián is ott legyen.
