Fürjes Balázs: Mi kaphattuk volna a 2032-es olimpiát!

Ha a voksolás nem is volt puszta formaság, Fürjes Balázs kandidálásának sikeressége elsősorban nem a Nemzetközi Olim­piai Bizottság mumbai kongresszusán, hanem a gondos előkészítő munkán múlott. A sportvezető a Magyar Olimpiai Bizottság, kiemelten Schmitt Pál támogatásának köszöni, hogy a NOB állandó tagjává választották. Fürjes Balázs sajnálja, hogy Budapest olimpiai pályázata 2017-ben politikai haszonlesés miatt kisiklott, annál is inkább, mert meggyőződéssel állítja: biztos olimpiát vett el Magyarországtól az akkori felfordulás, biztosan megkaptuk volna a 2032-es nyári játékokat.

Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár 20201028 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Az atlétikai világbajnokság sikeres megrendezése erősítette Fürjes Balázs pályázatát (Fotó: ODPictures Art Studio Budapest)

– A budapesti atlétikai vb egyfajta vizsgamunkának számított, az egyöntetű nemzetközi elismerés adott nyomatékot a pályázatának?
– Igen, minden bizonnyal így volt, bár időközben a kandidálási folyamat szintet lépett. Az új tagok megválasztásáért felelős bizottság, ami a NOB legexkluzívabb testülete csupán négy fővel, III. Károly brit király húga, Anna hercegnő elnökletével júniusban jóváhagyta a jelölést – ezek után már bizakodhattam a megválasztásomban. Inkább úgy fogalmaznék, ha történetesen a budapesti vb-n súlyos gondok merültek volna fel, annak akár az én pályázatom is kárát láthatta volna, de a gondos előkészítő munkának hála ez fel sem merülhetett.

– A keddi voksolás tehát csupán már formaság, inkább ünnepi ceremónia volt?
– Magam is észleltem a tagok biztatását, tréfás csipkelődését, de egy szavazáson mindig történhet meglepetés, éppen ezért a kongresszus során nagyon ügyeltem arra, véletlenül se fogalmazzak félreérthetően, vagy akár úgy, hogy ki lehessen forgatni a szavaimat. Szerencsére végül nagy többséggel, kilencven százalék feletti szavazati aránnyal választottak meg.

A NOB-tagság összetett kihívás

– Mumbaiban nyolc új tagot választott meg a NOB, két korábbi sportolót, önnel együtt öt sportvezetőt, valamint egy Oscar-díjas színésznőt, ha akarom, celebet. A 107 NOB-tag közül jelenleg 42 korábbi olimpikon. Ön szerint rendben vannak az arányok?
– Magam is visszahallottam már, hogy Magyarország olimpiai bajnokok egész sorával büszkélkedhet, miért nem közülük választottak.

Nos, Schmitt Pál, Gyulay Zsolt és Gyurta Dániel éppen azzal győzött meg, hogy a NOB-ban nem versenyezni kell, kiemelkedő időeredményeket elérni, netán gólokat lőni. Itt nem elsősorban sportszakemberekre van szükség, hiszen nagyon bonyolult jogi, gazdasági, üzleti, sportdiplomáciai, politikai kontextusban kell a magyar érdeket érvényesíteni.

Emellett a NOB-nak is deklarált célja minél több területet megfelelő szakemberekkel lefedni a tagság soraiból is. Tudás, tapasztalat, kapcsolatrendszer – ez egyre nagyobb súllyal esik a latba, hiszen egyre komolyabb kihívásokra kell választ találni. Durván a tagok egyharmada egykori sportoló, a korábbi olimpiai bajnokok száma húsz. Azt is említhetném, hogy a NOB-nak előttem hét állandó magyar tagja volt, közülük csupán Schmitt Pál versenyzett olimpián. Gyerekkorom óta a sport bűvöletében élek, elmondhatatlan tisztelettel nézek fel a bajnokainkra, magam is sportoltam, még ha nem is a legmagasabb szinten. Később a különböző feladataim is ezer szállal kötődtek a sporthoz, a közeg pedig tagadhatatlanul beszippant és rabul ejt – már csak azért is ígérhetem, hogy méltóképpen képviselem a magyar sport ügyét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban.

Budapesti olimpia: realitás lehetett volna, ma újra csak álom

– Néhány aktuális témáról hadd kérdezzem. Először is: budapesti olimpia. A minap mintha kissé szkeptikusan nyilatkozott volna a Sportrádiónak. Idézem: „Kisebb lelkesedéssel beszélek a hazai olimpiáról. Ma Magyarország előtt más kihívások állnak. Energiaválság, infláció, európai problémák, most nem ez a legfontosabb Magyarország életében. Legalább három évig gondolkozni sem kell, a döntés valószínűleg négy-öt év múlva születik meg. A magyarországi olimpia elsősorban a Magyar Olimpiai Bizottságon és Budapest önkormányzatán múlik majd.” Ezek szerint oda a történelmi lehetőség, ami a 2024 -es vagy a 2028-as nyári játékok megrendezésére kínálkozott?
– A 2024-esre és a 2028-asra esélyünk sem volt, a 2032-es viszont a miénk lett volna, méghozzá már 2017-ben, a limai kongresszuson – ezt meggyőződéssel állítom. Az Agenda 2020 programot Budapestre szabták, összeért volna a NOB szándéka és Magyarország célja. Akkor egyértelmű volt, a NOB egyetlen pályázót sem akart elveszíteni, ezért történetében először egyszerre ítélt oda két olimpiát. A finisbe kanyarodva Budapest teljesen egyértelműen felért Párizs és Los Angeles szintjére, utólag a NOB képviselői mondták: ha maradunk, miénk 2032. Ezért is hatalmas kár azért a felfordulás­ért, amit a felforgatók műveltek 2017 elején idehaza. Most nem arról beszélgetnénk, szükség van-e a Galvani hídra, a HÉV korszerűsítésére, a főváros szégyenfoltjaként emlegetett reptéri bevezető út rekonstrukciójára és még sorolhatnám. Ezek a projektek már haladnának. Tizenöt évünk lett volna felkészülni egy olimpiára, hatalmas történelmi lehetőségről maradtunk le egy öncélú, politikai indíttatású akció miatt. Elsősorban Budapest és Közép-Magyarország vesztett, nem keveset.

– Nyilván a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtésére céloz. A politikai tőkét a budapesti olimpia rendezésének aláásásával gründoló párt akkor durván 266 ezer aláírást gyűjtött, ám ennél többre azóta sem vitte, megrekedt a parlamenti bejutás küszöbén egyensúlyozó kis pártnak. A 2016 decemberében végzett közvélemény-kutatás szerint továbbá lényegesen, 43 százalékról 34 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint az olimpia megrendezése gazdasági szempontból „túl nagy falat lenne Magyarországnak”. Az ellenszél tehát nem volt elsöprő. Miért kellett mégis visszalépni a pályázattól?
– Azért, mert az olimpia ügyét politikai játszmának akarták felhasználni, ami – ezt immár mint NOB-tag is mondom – megengedhetetlen.

Budapest, a sport fővárosa. A budapesti olimpia mégis álom csupán (Fotó: ODPictures Art Studio Budapest)

– A magyar olimpiai pályázat a Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest közös ügye. Mivel előbbi az alapszabályában rögzíti törekvésként a budapesti olimpiát, így az leegyszerűsítve Budapest önkormányzatán múlik.
– Így van. Onnan indultunk 2016-ban, hogy Budapest közgyűlése egy-egy tartózkodás és ellenszavazat mellett állt ki a budapesti olimpia mellett. Megjegyzem, a jelenlegi főpolgármester, Karácsony Gergely még mint Zugló polgármestere maga is megszavazta az indítványt. Ezek után több mint nyolcvanszázalékos többséggel az Országgyűlés is a pályázat mellé állt, a kormány ezt a közhangulatot észlelve karolta fel a budapesti olimpia eszméjét. Az ellenzéki pártok persze csupán az általános hangulatot észlelve, politikai érdekből álltak az olimpia mellé, ehhez hasonlóan ugyancsak politikai érdekből rögvest szembefordultak volna vele.

Ilyen hátországgal roppant veszélyes, sőt kudarcot ígérő lett volna nekimenni a népszavazásnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis, ha valamire, érthetően a politikai célzatú támadásokra roppant érzékeny.

Emlékezhetünk rá, 2017-ben Donald Trump és Hillary Clinton között gyilkos kampány folyt, a felek egyetlen ügyet tartottak tiszteletben, a Los Angeles-i olimpiát. Miután beiktatták, Donald Trump aztán az elsők között fogadta Los Angeles demokrata párti polgármesterét, Eric Garcettit, aki manapság indiai nagykövet, a mumbai kongresszuson volt is alkalmam találkozni vele. Hasonló volt a helyzet Franciaországban is. Nagyon határozott vélemény volt akkor és ma is, hogy a pályázatot vérző szívvel, de vissza kellett vonni. A helyzet politikai értelemben sajnos jelenleg is hasonló, ráadásul Magyarországnak valóban súlyos kihívásokkal kell szembenéznie. Ha majd egyszer a MOB és a főváros közös nevezőre jut, és az emberek többsége is az olimpia ügye mellé áll teljes mellszélességgel, akkor érdemes pályázni. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az én nemzedékem még megéri ezt.

Oroszok Párizsban: csakis semleges színekben

– A NOB, miként az várható volt, Mumbaiban sem hozott végső határozatot Oroszország részvételéről a párizsi olimpián. Meddig lehet halogatni ezt a döntést?
– Az alapelvekben a nagy többség egyetért. Oroszországnak viselnie kell az Ukrajna ellen indított agresszió következményeit, ugyanakkor az orosz sportolókat nem szabad válogatás nélkül diszkriminálni. A NOB nem küldött meghívót az Orosz Olimpiai Bizottságnak, ugyanakkor én is azt támogatom, hogy azok az orosz sportolók, akik semmiféleképpen nem érintettek a háborúban, semleges színekben ott lehessenek a párizsi játékokon.

Borítókép: Fürjes Balázs sokirányú képességeinek köszönhetően érdemelte ki a NOB bizalmát (Fotó: Bach Máté)